Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - Potápi Árpád (Fidesz) - a külügyminiszterhez - "Hova lettek a nyári munkavállalók?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
247 Mi vezetett bennünket? Azok a kormányzati felmérések, amelyek a kedvezménytörvény munkavállalási k edvezményének alátámasztását szolgálták, és több százezer fős igényről beszéltek. Megalapozottnak tűnt a feltevés, ha hárommillió magyarból több százezer vállalhat itt munkát, akkor a több mint húszmillió románból is legalább ugyanennyi vagy esetleg több k ereshet itt munkát. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) És az aggodalmunkat erősítette, hogy Adrian Năstase román miniszterelnök rendkívül fontosnak tartotta ennek a munkavállalásnak a kiterjesztését - azt gondoltuk, jó oka van erre. A képviselő úrnak ig aza van: nem jöttek a százezrek, még tízezrek sem, de legyünk tárgyilagosak (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ezrek sem!) , sem a magyar, sem a román (Az elnök ismét megkocogtatja a csengőt.) százezrek, tízezrek nem jöttek. Van néhány tény, ami ezt magyarázza : az alacsonyabb gazdasági növekedés (Moraj az ellenzéki sorokban. - Dr. Répássy Róbert: Hazugság!) , az aszály miatti gyenge mezőgazdasági termés, de ez nem változtat a lényegen. Képviselő Úr! Elismerem, túlbecsültük a veszélyt, de nem rossz szándékból, ha nem felelősségérzetből. (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban. - Az elnök csenget.) Önök túlbecsülték az igényt - önök sem rossz szándékból, hanem valószínűleg segíteni akarásból. De ez sem a mi tévedésünkön, sem az önök tévedésén nem változtat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. (Rogán Antal: A 3 százalékos béremelést nem sikerült túlbecsülni!) Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd figyelmeztessem önöket arra, hogy a tiszteletnek az is egy jele, h a figyelmesen végighallgatják a kérdezőt is és a válaszadót is. (Moraj az ellenzéki padsorokban. - Dr. Répássy Róbert: Ehhez egy hiányzik: a tisztelet!) Hadd fejezzem ki a sajnálatomat mindenkinek: nem gondolom, hogy a parlamenthez illő ez a fajta magatart ás. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Megkérdezem... (Glattfelder Béla: És a negyven másodperc a Házszabály szerint? Ha bírálják az ellenzéket, akkor ugyanígy tegyen megjegyzéseket! - Taps a Fidesz soraiban.) Megkérem Glattfelder Béla képviselőtársamat, h ogy tartózkodjon ezektől a megjegyzéseitől, különösen az ülésvezetés bírálásától, a Házszabály értelmében. (Moraj a Fidesz padsoraiban.) Potápi Árpád képviselő urat kérdezem, hogy elfogadjae a miniszteri választ. Öné a szó. POTÁPI ÁRPÁD (Fidesz) : Tisztelt Miniszter Úr! Nemrégiben az egyik népszerű televíziós műsorvezető azt találta mondani: úgy érzi, húsz évet fiatalodott, 1982ben érzi magát. Nekem egy Monarchiakorabeli párhuzam is eszembe jut: (Kuncze Gábor: Akkor nem az volt!) akkor a külügymin iszter sok szempontból miniszterelnöki szerepet töltött be. Ma is így van? (Derültség a Fidesz soraiban.) A kampányban szintén sokszor elhangzott önöktől - öntől ma is , nem történt egyeztetés a státustörvényről - vagy ahogy ön mondta, a kedvezménytörvény ről - vagy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényről a szomszédokkal. Ez természetesen szintén nem volt igaz, és most sem igaz. De kérdezem én: a mai helyzet a státustörvény vélhető módosítása előtt szerencsésebb? Mindenkivel inkább egyezte tnek, csak a magyar parlament pártjaival nem. Természetesen a válaszát, mivel nem válaszolt nekem, nem tudom elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arr a, hogy a képviselő úr a nyilatkozata értelmében nem fogadta el a miniszter úr válaszát, kérdezem önöket, hogy elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 194 igen szavazattal, 137 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a miniszteri választ.
