Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
2449 A mezőgazdaság fejlesztésében a költségvetésben három fontos tételsor az, amit meg szoktunk vizsgálni: mennyi jut a közvetlen támogatásokra, mi az, ami a piacra jutást segíti, és melyek a beruházási t ámogatások. Ennek kapcsán két dolgot szoktunk és érdemes szem előtt tartani. Az egyik az, hogy ezen forrásoknak vagy fő kiadási összegeknek mekkora determináltsága van. Mennyi az, amit az előző évben elígértünk vagy el kellett ígérni az agráriumban? Ez az egyik fontos dolog. A másik nagyon fontos dolog, hogy ezek a támogatási formák, amelyeket ma Magyarországon használunk, mennyire EUkonformak. Ugyanis nem sok idő van arra, hogy ezeket a támogatásokat olyan peremfeltételekkel, olyan hozzájutási lehetőségek kel lássuk el, amelyeket az Európai Unió elismer. Erről már volt szó, és ez fontos a közvetlen termelői támogatásoknál ugyanúgy, mint ahogy fontos a piacra jutásnál vagy a piacon való megjelenést segítő támogatásnál különösen, és én itt értem és el is foga dom a magam részéről, hogy a piacrajutási támogatások nagyon minimális mértékben nőnek. Még ez is tisztességes, mert mégiscsak nő. De valójában ez az a támogatási forma, amelyik talán a legkevésbé EUkonform, ahol a legtöbb tennivalója van az agrártárca ve zetőinek véleményem szerint. A harmadik támogatási forma a beruházási támogatás. Számomra ez bír a legtöbb üzenettel, és ha a beruházási támogatásokat megnézzük, ennek három fontos területe van: épületberuházás, gépberuházás, gép- és technológiaberuházás, és újabban, néhány éve az ültetvénytelepítésre fordítható beruházások is ide tartoznak. Sokszor emlegette talán Pásztohy képviselőtársam is Torgyán miniszter urat, mégis az ő minisztersége alatt azért volt egy nagyon fontos dolog. Az Európai Unióba való ha ladás felé egy fontos támogatási forma megjelent: az ültetvénytelepítés kiemelt támogatása, hiszen ha az Európai Unióba belépünk, nemzeti támogatást új ültetvényekre már nem lehet fordítani, csak a meglévőket lehet felújítani. Ezért ez egy pozitív dolog vo lt, még akkor is, ha minden évben szembetaláltuk magunkat azzal, hogy, mondjuk, túltermelés volt almából vagy egyéb gyümölcsfélékből, de azért azt segítettük ennek kapcsán, hogy előbbre jussunk. (21.40) Hasonló támogatási formát ajánlanék a kormánypá rti képviselőknek; van még rá lehetőség a mezőgazdasági éves támogatási kereten belül. Az állattenyésztés biológiai alapjainak a támogatása legalább ilyen fontos lenne; ez az előző kormánynál is kimaradt, most azért kellene valamit tenni. Például a szarvas marha biológiai alapjainak a megváltoztatása vagy javítása még nem is olyan, mint a csemetekerté, nem mehet ez olyan gyorsan, ennek még hosszabb időbeli lefolyása van. Ezért szeretnék egy dolgot elmondani: 6070 százalékát ismeri el az Európai Unió ma a ma gyarországi tejtermelésnek. Ezt a politika úgy próbálja lerendezni, hogy a kistermelők nem jó minőségű tejet állítanak elő, és ehhez társulnak a nagy tejfeldolgozók is. De valójában itt nem áll meg a probléma. A probléma ott van, hogy ezeket a gazdálkodóka t, kis- és középüzemeket vagy egyéni gazdálkodókat át kellene irányítani minimum a húsmarhatartás felé, hiszen itt is nagy a lemaradásunk, a kvótát nem tudjuk kihasználni. Ha húsmarha nélkül, mármint állománylétszám nélkül lépünk be az Európai Unióba, akko r az ott kapható támogatásokra sem leszünk jogosultak. Ez megint nagyon fontos dolog, és valójában nem beszélünk róla. Nehezen beszélünk vagy nem beszélünk arról sem, hogy mi lesz a sertéstartókkal, a baromfitartókkal, a tojástermelőkkel, hiszen valamilyen üzenetet adni kellene. Ha a szarvasmarhatartás keretén belül nem lépünk előre, ha nem jutunk a húsmarhatartás területén előrébb, tájgazdálkodási szempontból, a szórványlegelőink szempontjából nem tudunk választ adni az elkövetkező években, hiszen azért ez eket valamilyen útonmódon hasznosítani kellene. Én körülbelül ezeket tartanám nagyon fontosnak. Még egy dolog: az integráció és a szövetkezés között, Pásztohy képviselőtársam, nagyon nagy a különbség. Az integrátor és az integrált között nincs más, csak ü zleti kapcsolat: lediktálja az integrátor az integrált felé az árait - nem tud beleszólni az integrált! A szövetkezésekben, a
