Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
2427 terheit fogja csökkenteni. Tudjuk - csak somogyi példát hozok , Barcs térsége, Csurgó térsége hátrányos helyzetű, kedvezőtlen termelői adottságú gazdaságok vannak, ahol 150 hektárból se nagyon lehe t megélni, és bizony nagyon nehéz az ő helyzetüket javítani. Ez a program többek között az ilyen helyzetben lévő, ilyen körülmények között gazdálkodó vállalkozásokat segíti. Folyamatosan történik az úgynevezett szövetkezeti üzletrészek felvásárlása is, mel yre megítélésem szerint 60 milliárdot fordított eddig a kormány az elmúlt esztendőben. Ez is közel 200 ezer ember számára jelent jövedelmet; bár a megítélés ellentmondásos, hogy most hogyan lehet ezt majd befejezni és a végére járni, mert nem annyira egysz erű a kérdés. Főként az alkotmányossági kérdéseket, illetve más feltételeket is megvizsgáljuk. A mezőgazdasági termelők helyzetét jövőre nagymértékben javítják az adókedvezmények is, illetve a termelés biztonságát erősíti, hogy adómentessé válik az öt évné l hosszabb idejű haszonbérleti szerződésből származó jövedelem. Kettőt említenék meg. Emlékeznek rá, képviselőtársaim, hogy a mezőgazdasági őstermelők adómentes bevételeinek értékhatárát törvénnyel felemeltük 250 ezerről 400 ezerre, amely csak Somogyban mi ntegy 22 ezer őstermelő helyzetét javítja, és 4 millió forintról 6 millió forintra emeltük a kedvezményes adózású bevételi értékhatárt, amely csak Somogy megyében mintegy 35004000 családi vállalkozás, őstermelés pozícióját javítja. Azért tartottam ezt fon tosnak elmondani, mert a 2003. évi költségvetés mindezzel összhangban fogalmazza meg a prioritásokat. Megítélésem szerint agrárpolitikánk elsődleges célja a versenyképesség növelése, a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, elsősorban a gépek, technológiák , építési beruházások fejlesztése révén, a mezőgazdasági vállalkozások, termelők jövedelmének, tőkeellátottságának javítása. A támogatási rendszerrel szemben az a fontos követelmény valósul meg, hogy egyszerűbb, átláthatóbb lesz, olyan elemekkel bővül, mel yek az európai uniós harmonizációt segítik elő, mely várhatóan a 2004es csatlakozási játékszabályokat is meg tudja alapozni. (19.50) Igen fontos új eleme a költségvetési tervezetnek, főként a vidékfejlesztéssel összefüggésben, hogy a SAPARDprogram végre, hároméves késéssel el tud indulni, így a külső forráslehetőség be tud kerülni a gazdaságok vérkeringésébe. A költségvetési törvényjavaslat közvetlen agrár- és vidékfejlesztési célra 216 milliárd, a már meghirdetett SAPARDtámogatásokkal együtt 235 milliár d forint támogatást tartalmaz. A növekmény a nemzeti támogatásnál 11 százalék, a SAPARDdal együtt a bővülés 21 százalékos a 2002. évihez képest. Mindebből látható, hogy az agrárgazdasági fejlesztésről szóló törvénynek, ha nem is teljeskörűen, de 2003ban az agrárköltségvetés talán megfelel, először az elmúlt négy év alatt. A beruházásra fordítható összeg mintegy 20 százalékkal, 64,9 milliárdról 77,9 milliárdra bővül. Magam is a szakmát művelem, érzem, tudom, hogy ez kevés. Ennek a többszöröse kellene ahhoz , hogy néhány éven belül versenytársai legyünk az európai uniós gazdatársainknak. Na persze, ehhez hozzá kell tennem, hogy az elmúlt években is több kellett volna. No de hát nem lehet egy vagy két év alatt több év vagy évtized lemaradását behozni, akármily en szuper költségvetést is tud valaki elkészíteni, legyen bár a patkó bármely oldalán, nagyon nehéz ilyen gyorsan és ilyen rövid idő alatt ezt megvalósítani. A mezőgazdasági vállalkozások jövedelempozícióját viszont nagymértékben javítja, hogy az agrárterm elés költségeit csökkentő támogatás mintegy 18 százalékkal, 77,3 milliárd forintra nő, ezen belül megháromszorozódik a hatékony társulási formák kialakításának támogatása, elősegítve a gazdaságok integrációját, melyek a kistermelők és a családi vállalkozók európai uniós boldogulását segítik, mi több, meghatározhatják. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert képviselőtársaimmal együtt sokat jártunk külföldön az elmúlt években, évtizedben, és tapasztaljuk, hogy ott a szövetkezésnek, az együttműködésnek ragyogó tapa sztalatai vannak, és nem szabad mindig visszatérni a tíz és húsz évvel ezelőtti magyar gazdasági helyzetre, előre kell tekinteni. Tehát nem azonos az Unióban,
