Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2387 törvényjavaslat néhány makroökonómiai sarokszáma, akkor legalább 2000 szeptemberéig vissza kell néznünk. 2000 szeptemberében nyújtotta be a polgári kormány a kétéves költségvetési t örvényjavaslatot. Annak a törvényjavaslatnak a megalapozottságát az akkori ellenzéki képviselők nagyon erőteljesen bírálták, s mint azt az azóta történt fejlemények mutatják, nem alaptalanul. Min alapult az akkori kétéves költségvetési törvényjavaslat? Idé zem az akkori dokumentum 333. oldalát: "A világgazdaság egészében, s így a fejlődésünk szempontjából meghatározó térségekben és országokban tartósan kedvezőek a konjunktúrakilátások." Ezt követően egy még részletesebb elemzést ad, hasonló optimista hangnem ben: "Az előrejelzések szerint a következő két évben az eurózónában a múlt év közepén kezdődött erőteljes növekedés folytatódik, mindenekelőtt a beruházások és a fogyasztás bővülésének köszönhetően. A foglalkoztatás nő, a munkanélküliségi ráta egyenletesen csökken. Az ipari és fogyasztói bizalmi index folyamatosan javul." Ezután ugyan következik egy mondat, amely szerint mind az Európai Unió, mind az IMF, mind az OECD és más prognóziskészítő intézmények a következő évre, vagyis 2001re némi lassulást jelezn ek előre, mégis azt a végkövetkeztetést vonja le az akkori elemzés, hogy tulajdonképpen számíthatunk egy tartós konjunktúrára. Ehhez igazodott a "prognózis a gazdaság fejlődésére" pont is. A dokumentum 336. oldalán azt olvashatjuk, hogy "A 20012003 között i időszakban a gazdasági fejlődés várhatóan töretlen marad. Számításaink szerint a gazdasági növekedés 56 százalékkal gyorsul, 2003ban pedig a 6 százalékot is meghaladja." Mi történt? Bár egyértelműen jelezték előre a prognóziskészítő intézmények, hogy v árható egy dekonjunktúra, mégis abból indult ki az akkori kormányzat, hogy a fellendülés töretlen, és ehhez igazította valamennyi meghatározó makroökonómiai sarokszámát. Valójában az történt, hogy 2001 februárjától - s nemcsak 2001. szeptember 11e, a terr ortámadás után - az Egyesült Államokban, majd az Európai Unióban megkezdődött egy dekonjunktúra. Ezt azért nem nevezném recessziónak, mert az Egyesült Államokban recesszióról akkor beszélnek, ha két egymást követő negyedévben az előző negyedévhez viszonyít va csökken a GDP, ott pedig csak egy negyedévi csökkenés volt, azután, ha mérsékelten is, de növekedés következett be. Ez a dekonjunktúra azonban mindenképpen hatást gyakorolt nemcsak az Európai Unió és Japán gazdaságára, hanem a keletközépeurópai térség re és más térségekre is, és - beleértve Magyarországot is - kedvezőtlen hatásokat fejtett ki. Ennek a dekonjunktúrának döntő szerepe volt abban, hogy a gazdasági növekedés üteme negyedévről negyedévre csökkent, végül is 2002 első negyedévében 2,9, majd más odik negyedévében 3 százalék volt. Tehát teljesen megalapozatlannak tűnik mindaz, amit 2000 szeptemberében beterjesztett az akkori kormány. Kiderült, hogy a kétéves költségvetés alapjai hiányoznak, kiderült az is, hogy a 2001re vonatkozó inflációs előreje lzés teljesen megalapozatlan volt, hiszen 57 százalék közötti árnövekedés helyett valójában 9,2 százalék volt az infláció üteme. Kétségtelen, hogy 2001 májusában bekövetkezett egy fordulat, az úgynevezett árfolyamsávszélesítés, és ennek hatására az inflá ció üteme negyedévről negyedévre valóban mérséklődött; egyébként a legnagyobb mérséklődés 2002 harmadik negyedévében ennek a kormánynak a működése alatt történt. Hozzá kell tennem, hogy nem ennek a kormánynak a javára írható ez, mint ahogy a következő emel kedés sem írható ennek a kormánynak a terhére, hiszen 2002 tavaszán a prognóziskészítők már világosan jelezték, hogy az év második felében, főleg az utolsó hónapokban nagyon jelentős emelkedés ugyan nem, de egy mégis érzékelhető növekedés az inflációban be következik. (16.40) Mire alapozom azt, hogy éppen az akkori hiba mutatja, hogy megfelelőnek tekinthető a 2003. évi előrejelzés, a 34,5 százalék? 4,5 százalék lenne a GDParányos költségvetési hiány, 44,5 százalék a GDP növekedése, és 4,55 százalék az in fláció növekedési üteme. Arra, hogy ez a dekonjunktúra lezárulóban, lefutóban van: az Egyesült Államokban 2002 első negyedévében a gazdasági növekedés üteme ismét 5
