Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
2364 mind teljes mellszélességgel ezt a fajta elvet, ezt a fajta erőltetett elvet magáénak vallja, és ennek megfelelően járna el az adója fe lajánlása során. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Fodor Gábor képviselő úr, az SZDSZ képviselője. (15.00) DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elősorban Herényi Ká roly, TuriKovács Béla és Nógrádi Zoltán képviselőtársaimnak szeretném a következőt mondani. Először is a mostani állapot - ahogy már beszéltem róla, de még egyszer szeretném a figyelmükbe idézni - törvényellenes, mert a statisztikai adatokat nem lehetett volna felhasználni ilyen célra. Másodszor, amikor a statisztikai adatokat gyűjtötték, nem mondták el a polgároknak, hogy milyen célra próbálják majd felhasználni a későbbiekben azokat. Ez sem volt korrekt, és a statisztikai adatgyűjtés ezért sem felelt meg a törvényi elvárásoknak. Harmadrészt, tudjuk jól, hogy a statisztikai adatok az ismert történetek miatt - amelyekre megint csak hivatkoztam, hogy egyes egyházak hogyan viszonyultak ehhez - nem korrektek és nem pontosak. Negyedrészt, nem tudom, tudjáke ké pviselőtársaim - amire Szalay Gábor nagyon fontos hozzászólásában utalt , hogy az 1 százalékos felajánlások milyen arányokat hoznak ki az egyes egyházak számára. Ma egyedül az 1 százalékos felajánlások tükrözik világosan az emberek akaratát arra vonatkozó an, hogy adójuknak ezt a részét mire ajánlják fel. Ez az egyetlen korrekt és tiszta mérőeszköz jelen pillanatban. Az más kérdés, hogy mindannyian tudjuk, ebben is van torzítás. De itt az emberek világosan, mindenféle kényszer nélkül döntenek, és nem úgy ké rnek tőlük valamit, hogy nem mondják el nekik előre, mire fogják felhasználni a nyilatkozatukat, vagy hova fogják irányítani az adójuk 1 százalékát. Ez az egyetlen tiszta mérőeszköz idáig. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez sem fedi le pontosan az arányokat. Ezért van a mostani hatályos szabályozásban is különböző korrekciós mechanizmus beépítve arra, hogy az egyházaknak - főleg azoknak, amelyek ennek a történetnek vesztesei lennének - még adjon plusztámogatást. Így kap például a katolikus egyház jelentős plu sztámogatást, és fog is kapni a mostani költségvetésben egyéb más címeken. Tehát a végösszeg körülbelül ugyanaz lesz, csak nem mindegy, hogy ezt törvényesen érjük el, vagy pedig nem törvényes módszerekkel, a polgárok akaratát figyelmen kívül hagyva. Köszön öm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Horváth János úr, a Fidesz képviselője. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amikor arról vitázunk, hogy a történelmi egyháza k és más egyházak hogyan - statisztikai adatok vagy más megoldás szerint - kapják a költségvetésből a támogatást, akkor remélem, hogy ez a vita nem tereli el a figyelmünket - a miénket és azokét, akik figyelnek bennünket - a fő kérdésről, nevezetesen arról , hogy az egyházi intézmények olyan feladatokat végeznek el, ami a társadalom érdeke, és igen gyakran jobb hatásfokkal, tehát itt 1 forint több szolgálatot termel, mint egy közületi intézménynél. Remélem, hogy nem tetszenek félreérteni, és emlékeznek még a magyar történelemből is a piarista gimnázium, a sárospataki főiskola, az evangélikus gimnáziumok, a Kossuth és a Petőfi, az unitárius meg a zsidó gimnázium vagy a zsidó kórház tevékenységére, amelyek közérdekű feladatokat láttak el - gyógyítás, oktatás , mégpedig olyan hatásfokkal, ami magasabb volt, mint ha közintézményben költöttünk volna ugyanakkora összeget arra a feladatra. Tudom, hogy az, amit mondok, nem nyilvánvaló mindenkinek, de ajánlom, hogy nézzünk utána, mert ez így van, szerte a világon erre elég sok bizonyíték van.