Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
2337 helytelennek tartják azt, hogy ezen keresztül próbáltuk meg alacsonyan tartani a gázárakat, a villamos energia árát, a gyógyszerárakat, és még sorolhatnám. Mind annyian nagyon jól tudjuk, hogy önök mást szeretnének csinálni e téren. Erről szól ez a törvénymódosítás is. Ha már privatizációról beszélünk, akkor két dolgot érdemes nézni. Az egyik az, hogy mi az, amit önök el kívánnak adni, a másik pedig az, hogy kinek kívánják mindezt eladni. Amikor arról beszélnek, hogy mi az, amit el kívánnak adni, meglehetősen eufemisztikus módon úgy fogalmaznak ebben a törvényjavaslatban, illetve annak indoklásában, hogy javasolják leszűkíteni azon társaságok körét, amelyekben az á llami tulajdon fenntartása indokolt. Mire is vonatkozik ez a szűkítés? Én most csak felsorolok abból a mellékletből, amit önök raktak össze a költségvetési törvényjavaslathoz. Kérem, figyeljenek! MOL Rt., Richter Gedeon Rt., Magyar Villamos Művek Rt., Szer encsejáték Rt., Magyar Posta Rt., Földhitel- és Jelzálogbank Rt., Postabank és Takarékpénztár Rt., Konzumbank Rt., Malév Rt., Mahart Rt., Dunaferr Társaságcsoport, Hungaropharma Rt.; az agrárgazdasági társaságokban meglévő részesedésekből: Alcsiszigeti Mez őgazdasági Rt., Bácsalmási Agráripari Rt., Enyingi Agrár Rt., Komáromi Mezőgazdasági Rt., Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., Szerencsi Mezőgazdasági Rt., Bóly Rt., Hódmezőgazda Rt., Abaúji Mezőgazdasági Részvénytársaság, Tokaj Kereskedőház Rt., Bábolna Rt . és 2005ig a teljes Volánportfólió. Nos, tisztelt képviselőtársaim, önök nem leszűkíteni kívánják a tartós állami tulajdonban lévő vagyon körét, hanem megszüntetni kívánják azt, és ez két egészen más dolog. Jó kérdés, fel is merül az emberben, ha már eg yszer ekkora mértékű privatizációt, azaz államivagyoneladást terveznek, akkor hol vannak a költségvetésben az erre vonatkozó bevételek, mert az ember bárhogy is vizsgálja a költségvetés bevételi oldalát, nem találja azt, holott a kormányzat felelősei arró l beszélnek, hogy a következő két esztendőre 400 milliárd forintos privatizációs bevétellel, 400 milliárd forint értékű vagyon eladásával kalkulálnak. Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, önök itt, szintén eufemisztikus módon ú gy fogalmaznak, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezeléséhez szükséges forrásigényt kívánják a privatizáció révén biztosítani, azaz azt mondják, hogy azért kell eladni rengeteg dolgot, hogy azt, ami megmarad állami tulajdonban, annak a keze lését, a fenntartását finanszírozni tudják. De mivel szinte mindent eladnak, ezért nem lesz mit finanszírozni majd. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a privatizációs bevételek azok a bújtatott és rejtett tartalékok, amelyek egyébként az előttünk lévő költség vetés teljes tarthatatlanságát is bizonyítják, jól jelzik azt, hogy önök is tudják, az előttünk lévő költségvetés bevételei alultervezettek legalább 100 milliárd forinttal. Önök is tudják, hogy az előttünk lévő költségvetés kiadási oldala ebben a formában tarthatatlan, a költségvetési hiány feltehetőleg nagyobb lesz, és ez az, amit a privatizációból, az állami vagyon értékesítéséből finanszírozni akarnak, azaz ismét - ahogy egyszer már megtették 1994 és ’98 között - a családi ezüstöt kívánják eladni azért, hogy egyébként a saját, nagyon sokszor áttekinthetetlen céljaikat valamilyen formában és egyébként a nem létező gazdaságpolitikai céljaikat finanszírozni tudják. Ez az, ami, azt gondolom, ennél a privatizációnál botrányos, és elképzelhetetlen. Ha már arról beszélünk, hogy mit kívánnak eladni, és miért kívánják azt, tegyük azt is hozzá, hogy kinek. Ez az, ami igazán elgondolkodtató, tisztelt képviselőtársaim. Tizenkét esztendő után először hangzott el a Magyar Köztársaság gazdasági miniszterének a szájából a MOL Rt. privatizációja kapcsán az, hogy az orosz tőkének, a Gazpromnak és a Lukoilnak szabad útja, azaz zöld lámpája van. Ugyanez az orosz tőke érdeklődik Magyarországon elsősorban a banki befektetések, tehát a pénzügyi piaci befektetések iránt, ugyanez a z orosz tőke érdeklődik igen erőteljesen a hírközlési piaci befektetések iránt, és úgy tűnik, hogy tizenkét esztendő után a magyar kormányzat, azaz a rendszerváltozás óta először ennek szabad utat kíván adni. Milyen oka lehet ennek? Érdeke, gazdaságpolitik ai, politikai érdeke fűződike a NATOtag és az éppen európai uniós taggá váló Magyarországnak ahhoz, hogy az orosz tőke Magyarországon jelentős gazdasági és ezáltal politikai befolyást is szerezzen? Azt gondolom, hogy nem. Hát akkor mi lehet a magyarázat? Talán csak nem az, hogy az a bizonyos D209es dosszié, amely a magyar
