Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2279 struktúrákba, minél inkább növekszik a súlya a világban, annál j obb ez a határon túli magyaroknak, hiszen egy nagyobb súlyú Magyarország áll mögöttük, és segíti jogos törekvéseik érvényesülését. Azt is könnyű belátni, hogy minél kiegyensúlyozottabbak, minél inkább a kölcsönös bizalomra épülnek a szomszédsági kapcsolato k, annál könnyebb helyzete van Magyarországnak, amikor szót emel a határon túli magyarság érdekeiért, hiszen akkor nem a feszültségkeltés szándéka sejlik mögötte, hanem éppenséggel annak a nyilvánvaló ténynek a valóra váltása, hogy a kisebbségek normális e setben összekötő kapcsot jelentenek két szomszédos ország viszonyában. A hét végi Magyar Állandó Értekezlet munkájában nagyon jól tükröződtek ezek a törekvések, és örömmel láthattuk, hogy a határon túli magyarság képviselői, pártjainak, szervezeteinek veze tői pontosan értik ezt a kölcsönös összefüggésrendszert. Ezért is támogatták a közös nyilatkozatban Magyarország európai uniós csatlakozását, amely természetesen nem oldja meg - mint ahogy egyes, egyébként teljesen jó szándékú, de picit túlzó megfogalmazás ok sejtetik - a magyar nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését; önmagában Magyarország csatlakozása ezt nem oldja meg. Ami megoldja, az majd az egész térség európai uniós csatlakozása, valamennyi szomszédunk csatlakozása, vagyis a térség egészének be kapcsolódása az európai integrációs folyamatba. Van néhány ország, amely velünk együtt fog csatlakozni, és van néhány ország, amely bizony még hosszú út előtt áll. Összességében, tisztelt Ház, azt gondolom, hogy az a szellemiség, az a tartalom, ami jelleme zte a Máért hét végi ülésének munkáját, az a konszenzusra törekvés, amely végül egy közös nyilatkozatban jutott kifejezésre, lehetővé teszi, hogy a kedvezménytörvény - amit néhányan még mindig szeretnek státustörvényként emlegetni, talán azért, hogy bossza ntsák egy kicsit a szomszédokat - végül is úgy módosítható, úgy kerül a parlament elé, és úgy kerül majd, reményeink szerint nagyon nagy többséggel, talán egyhangúlag elfogadásra, hogy nem feszültségeket kelt Magyarország és a szomszédos ország, a határon túli magyarság és a többségi nemzet viszonyában, hanem éppenséggel a kapcsolatot, a megértést segíti. Ebben kérem az ellenzéki pártok együttműködését is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Úgy t űnik számomra, elhárult az akadálya annak, hogy az MSZP frakcióvezetőhelyettese, Baráth Etele megkezdje napirend előtti felszólalását, "Nemzeti fejlesztési terv mint társadalmi és politikai konszenzuskeresés" címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. BARÁTH ET ELE (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a Házban mindenki ismeri és tudja, hogy a nemzeti fejlesztési terv készül, mindenki ismeri és tudja, hogy két nagyon nehéz fázison van túl. Szeptember végén a kormány állást fogla lt már a stratégia tervezetében, majd októberben az úgynevezett öt operatív program társadalmi vitára bocsátásában is egyetértett. Ez az egyeztetés megindult, és igen nagy örömünkre szolgál, hogy nagyon széles körben teljesedik ki; annyira széles körben, h ogy az október elején kiírt felkérésünknek megfelelően fokozatosan a parlamenti pártok is bekapcsolódnak ebbe a társadalmi egyeztetésbe. Több száz olyan társadalmi szervezet adott véleményt, amelyek önmagukban is tagozódnak. Az eddig beérkezett vélemények mintegy 1700 olyan értékelhető javaslatot jelentenek, aminek figyelembevétele nemcsak nekünk fontos, hanem azt gondolom, hogy a hazai fejlesztési folyamatok, az európai csatlakozás szempontjából is azt a szükséges társadalmi támogatást is meg tudja teremte ni, amely nélkül igazán ez a kiteljesedés nem következhetne be.
