Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
2268 összefüggésben ismerjük ezt a kifejezést, hogy az építkezés ellenzőinek lejáratása érdekében ilyen kijelentéseket tulajdonítanak nekik. Szélsőséges tiltakozásról nem tudunk. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy akkor, amikor bármelyik országgyűlési képviselő f elszólal itt, a Ház falai között, illő dolog tájékozódni; nemcsak az egyik oldal érdekeit érdemes megismerni, hanem mindkét oldal véleményét célszerű és jogos kikérni. Úgy érzem, hogy az elmúlt héten kedden az Országgyűlésben sajnos úgy került sor hozzászó lásra, hogy a két oldalnak a véleménye nem került megjelenítésre itt a Házban. Ezt igyekeztem mai hozzászólásommal pótolni, s jelzem azt, hogy maga az önkormányzat is, az érintett lakosok sajtótájékoztatót tartanak a héten, és ők maguk is el fogják mindazt mondani a sajtó nyilvánossága előtt, hogy méltatlan hangok hangoztak el a Magyar Országgyűlésben úgy általában a törökbálintiakról. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány részéről? (Dr. László Csa ba nemet int.) Nem kíván reagálni. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselője: "Elvileg igen, de gyakorlatban nem II." címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Az agrárvállalkozásokra általánosságban jellemző a tőkeszegénység, a mezőgazdasági kis- és középvállalkozásokra hatványozottan igaz. Ezen az áldatlan helyzeten változtatott a polgári kormány a 317/2001es kormányrendelettel. (24.00) A hi tel és hitelkamattámogatás a mezőgazdaság alapvető termelőeszközére, a termőföld vásárlására is vonatkozott, a termőföldtulajdon 100 hektárig történő növelését szolgáló hitelösszegre 100 százalékig, a 100 és 300 hektár hitelösszegre 50 százalékig. A 2001. évi kormányrendelet ugyan nem került módosításra, csupán a gyakorlatban lett ellehetetlenítve. Nézzük az elmondottakat egy olyan, választókörzetemben megtörtént, konkrét eset kapcsán, amely sajnos tipikusnak mondható! A mi emberünk 6 hektár szántóföld meg vásárlása végett folyamodott 1,2 millió forint hitelért a Magyar Fejlesztési Bankhoz. Mire az MFB képviseletében eljáró Konzumbankkal október 3án a kölcsönszerződés létrejött, a bank feltételeinek teljesítéséhez kifizetett ügyvédi díjakra, közjegyzői díja kra, biztosítási díjakra a leendő hitel mintegy ötöde felhasználásra került, a háromhavi munkaidőráfordítást nem is számolva. Ráadásul, mindezek után a bank az aláírt érvényes szerződéstől mondvacsinált indokkal visszalépett. A mi emberünk elment a végsők ig, megpróbálta a lehetetlent. A bank összes feltételét teljesítette. Igazolta, hogy nincs köztartozása, a fedezetként lekötött vagyontárgyak vonatkozásában peres eljárás nem folyik ellene. Biztosítást kellett kötnie a fedezetül szolgáló vagyontárgyakra. E ngedményező nyilatkozatot adott az esetleges kártérítési összegeknek az MFB felé mint kedvezményezett felé történő folyósításáról. A bankszámlái terhelési jogát átadta az MFBnek. Tízéves üzleti tervet készíttetett. Természetesen a kölcsönből vásárlandó 6 hektár földre is jelzálogot adott a banknak. A felnőtt, önálló gyermekei tulajdonában lévő földekre szintén jelzálogot kapott a bank. Mint majd látjuk, a banknak ez sem volt elég, pedig a bank számára ezek után már csupán annyi kockázat maradt, ha esetleg jogutód nélkül megszűnik a Magyar Köztársaság. Mint tudjuk, ez sem kockázati tényező, hiszen ötszáz év óta jogutód mindig jelentkezett. Mint említettem, a kölcsönszerződés folyó év október 3án megköttetett emberünk és az MFB képviseletében eljáró Konzumbank között, és négy egész napon át, október 7éig érvényben volt. Október 7én a bank, saját belső utasítására hivatkozva újabb kiegészítést kért a már élő szerződéshez. Ez az újabb kiegészítés a sokadik fedezetként lekötött felnőtt, nem a családi gazdaságba tartozó gyermekeknek az ingatlantulajdonára vonatkozott. Azt kérte a bank, hogy a szülők haszonélvezeti jogát vegyék le a tulajdonról. Azt a haszonélvezeti és használati jogot kellene megszüntetni, ami miatt az ingatlanok a bank látókörébe kerül tek, hiszen előzőleg a hitelkérelmező a
