Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZABÓ LAJOS (MSZP):
2257 Köszönö m szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Szabó Lajos úr, az MSZP képviselője. SZABÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ezen a késői órán két és fél kétpercesre kívá nom a figyelmüket kérni és igénybe venni. Aki végigülte az adótörvények vitáját, és végigüli most a költségvetési vitát, annak két ellentétes érzése van. Az egyik az, amikor az adótörvényeknél azon versenyeztünk, hogy ki tud kevesebb pénzt beszedni a költs égvetésbe, ki tud több pénzt kint hagyni a lakosságnál, szinte egymásra licitálva ment ez a verseny. Most, a költségvetésnél azon versenyzünk, hogy abból a tudatosan kevesebb beszedett pénzből ki akar minél többet odaadni, ki a költségvetési hiányt növelve , ki a hiány mértékét elviselhető kereteken belül tartva. Úgy gondolom, aki mind a két vitát nyomon követi, az tudja, hogy ezt a két témát egymástól elszakítva nem lehet értelmezni, és nem lehet egyik témáról a másik ismerete nélkül beszélni. Azért mondtam , hogy két és fél kétpercesre kérek önöktől figyelmet, mert ezt a hozzászólást, amit készültem elmondani, kétpercesekben el tudtam volna mondani. Például amikor Pettkó András képviselőtársunk az informatikáról beszélt, akkor nagyon jól össze lehetett volna azt hozni, hogy egyegy költségvetési fejezetnél megjelenő pénzt hogyan lehet az adótörvények tükrében is figyelemmel kísérni, és hogyan kell összehozni az adótörvényekkel a költségvetési pénzt. (23.10) Ilyen kimondottan az informatika, ahol nem lehet elt ekinteni azoktól a fejlesztési adókedvezményektől, amiről pénzügyminiszter úr is beszélt, ami a 100 millió forint feletti széles sávú internetberuházóknak jár, illetve arról a gyorsított értékcsökkenési leírásról, amit lehet alkalmazni az általános rendelt etésű számítástechnikai gépek beszerzése után, vagy arról a 30 százalékos kedvezményről, amit kapnak az internetfelhasználók a díjból, illetve hogy ezután adómentes juttatásnak számít a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógéphas ználat, internethozzáférés. Így már mindjárt másképp néz ki az a 29 milliárd forintot meghaladó támogatási előirányzat, ami megjelenik a Hírközlési Minisztériumban, ami valóban alacsonyabb a báziselőirányzatnál, de ebben az új struktúrában a programszerű feladatok finanszírozásán keresztül a már említett adókedvezményekkel együtt lehetővé teszi azt, hogy a megkezdett programok folytatódjanak, eredményesen fejeződjenek be, és lehetőséget nyújt arra is, hogy a kormány által meghatározott prioritásokra építv e új programok induljanak, amelyek, azt hiszem, azokat a célokat szolgálják, amelyeket mi mindannyian fontosnak tartunk, így a gazdaság versenyképességének a javítását, az egyes területek és társadalmi csoportok közötti esélyegyenlőtlenség felszámolását, c sökkentését, valamint az életminőség javítását. De ugyanígy nem lehet külön kezelni, amiről Lasztovicza Jenő képviselőtársunk beszélt, az idegenforgalomra juttatott pénzeket. Ha azt mondjuk, hogy ez az év az idegenforgalom szempontjából a harmadik legjobb év, és magában foglalja azt a mintegy 10,6 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást is, amit az előző időszakról hozott át, illetve ha figyelembe vesszük a három évre lehetséges 70 százaléknyi elődöntési lehetőséget, akkor azt kell mondani, hogy körülbelü l a megelőző éveknek megfelelő pénzösszeg jut az idegenforgalomra. De ha azt is hozzátesszük, hogy az adótörvényekben elfogadott adózási könnyítések, amelyek a falusi turizmusnál 400ról 600ra emeli föl az adómentesség határát, illetve ha figyelembe vessz ük, hogy az üdülési csekkeknél az 50 ezer forintos, a január 1jén érvényes mindenkori minimálbér adómentesen juttatható, és ez felülről egy nyitott kassza, tehát nincs behatárolva, hogy mennyi a pénz, akkor ez már megint a turizmusból élők lehetőségeit bő víti. Beszéltek képviselőtársaim a jóléti rendszer alakulásáról. A jóléti kiadások a magyar államháztartás legnagyobb alrendszere, legnagyobb szelete. A jövő évi költségvetésben a
