Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 17 (19. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SÓS TAMÁS (MSZP):
226 azonban, hogy a pályázat nélküli kinevezés sokkal hátrányosabb következményekkel járhat, mint a pályázatok eredményeként történő kiválasztás. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Úgy van!) A mi számunkra fontos törvény a munka törvénykönyve 5. §a, ami (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nem kérdeztétek meg!) a diszkrimináció tilalmát határozza meg, nemek, fajok, illetőleg politikai hovatartozás, vallás és egyéb szempontok nem jöhetnek szóba a munkaviszonynál, illetőleg a kinevezés meghatározásáná l. Ezért tehát ezeknek a kistérségi megbízottaknak a kiválasztásánál pártszempontok nem jöhettek... (Derültség és taps a Fidesz padsoraiból. - Közbeszólás ugyanonnan: Jó volt! - Demeter Ervin: Leszakad a plafon!) - nem játszhattak szerepet. Ha a tisztelt k épviselő úr ragaszkodik a katona kifejezéshez (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hazudik!) , akkor azt mondhatom, hogy miután ezek a személyek nem pártalkalmazottak, hanem kormányalkalmazottak, szakemberkormánykatonák, és nem pártkatonák. Köszönöm szépen. (Moraj a Fidesz padsoraiból. - Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr, a felszólalását. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sós Tamás frakcióvezetőhelyette s úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, “Területfejlesztés - a területi különbségek kezelése, felzárkóztatás” címmel. A frakcióvezetőhelyettes urat illeti a szó. SÓS TAMÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Országosan jó l elemzett és ismert probléma kapcsán kértem szót, nevezetesen: folyamatosan nőnek hazánkban a területi különbségek. Hozzászólásomban Heves megyei adatokra, tapasztalatokra szeretnék támaszkodni, természetesen a problémák számos megyét és kistérséget, régi ót érintenek. Örvendetes, hogy a kormány kiemelten foglalkozik a területfejlesztési kérdésekkel. Az elmúlt tizenkét év során a mindenkori kormányok folyamatosan próbálkoztak új felzárkóztatási programok beindításával, milliárdok jutottak egyes térségek és megyék kilábalásának finanszírozására. Ugyanakkor e törekvések mindeddig felemás eredményt hoztak, tompították ugyan a munkanélküliség, az infrastruktúrahiány és egyéb társadalmi feszültségek miatti problémákat, azonban a kilábalást, az új struktúrák kial akítását számos egyéb ok miatt nem igazán tudták szolgálni. Ennek egyik okát abban látom, hogy az eddigi törekvések nem hosszú távú programok következetes megvalósításán alapultak. Heves megye az évek alatt a 16. helyről előrelépett a GDPrangsorban, jelen leg a 12. - ez pozitív folyamat. Ugyanakkor 1996tól az egy főre eső GDPelmaradásunk az országos átlag 73 százalékáról 70,5 százalékra esett vissza - a hibahatáron vagyunk. Megjegyzem, ez idő alatt az egy főre eső GDP terén a megyék közötti különbség 3,6szorosra, a régiók közötti különbség 2,4szeresre nőtt az országban - úgy gondolom, ez elgondolkodtató. Sőt, a megyéken belül is, a kistérségek között is hatalmas a különbség. Csak Heves megyei példát hozva, a megye középső urbanizációs tengelye, EgerGyön gyösHatvan dinamikusan fejlődik, a megye északi és déli része pedig leszakadóban van. Kezdetben három, majd öt megyét, a GDPátlag 70 százaléka alattiakat támogattunk kiemelten. Ugyanakkor közülük egy sem került ki a körből, sőt újabb két megye került be. És ha semmi sem történik a következő esztendőben, újabb két megye - várhatóan HajdúBihar és Heves megye - kerül be a kiemelt körbe a következő évben. Feltehető a kérdés, sikerese az eddig követett felzárkóztatási politika; helyese, ha csak a problémake zelésre törekszünk. Nem lennee célszerű a megelőzésre is gondot fordítani, és talán kevesebb anyagi erőforrással elérhető lenne a pozitív változás? Mi azt tapasztaljuk, hogy sem a vállalkozói övezetre érvényes preferenciák, sem az elmaradott kistérségekre igénybe vehető plusz 10 százalékos többlettámogatási lehetőség nem elég ösztönöző a kedvezőtlen folyamatok mérséklésére, megállítására, a visszafordításról nem is beszélve.
