Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz):
2218 ELNÖK (Harrach Péter) : Toller László képviselő úré a szó. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Tiszta szívvel csodálkozom Répássy képviselő úron. Túlélő gyakorlatokat nemcsak pécsi polgármesterként, hanem OITtagként is kell végeznem az önök jóvoltából. De valamit nem tetszett megérteni, bár azt hiszem, két elég jó adó szól, csak a vevővel van valahol baj, a hullámhosszak nem azonosak. Hiszen ha az Országos Igazságszolgáltatási Tanács alkotmányosan benyújthatja a saját törvényjavaslatát, ettől még a parlament úgy módosíthat rajta, ahogy akar. Itt egy félreértés van a benyújtás tekintetében. Ez így van az Al kotmánybíróság tekintetében is. Csak most tényleg normális, rövid és egyszerű az Alkotmánybíróság költségvetési története, hogy nincsenek olyan feszültségpontok. Ha majd beterjesztjük vagy beterjeszti valaki az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását , amely már uniós szempontból bizonyos többletfeladatokat takar, akkor majd felmerül ennek a vitának a lehetősége a tekintetben is. Tehát nem nagy kihívás lesz, hogy ön javasol valamit és benyújt valamit. Előbb akit képvisel, azt is meg kellene kérdezni a képviseletről, mert nem ért vele egyet, akkor ez túlbuzgóságnak fog minősülni. Az élet minden területén, úgy látom, több olyan képviseletet tetszik ellátni, amelyre nem bízta meg senki, de nem baj, majd kezeljük. (Taps az MSZP padsoraiból. - Dr. Répássy Ró bert: Nem én vagyok polgármester, maga a polgármester!) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytathatjuk az előre jelentkezett felszólalók sorát. Molnár Oszkár képviselő úr következik, Fideszfrakció. (20.00) MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tavasszal a választási kampányban az ország polgárai megismerhették a FideszMagyar Polgári Párt egyik jelmondatát, amely így hangzott: a tett első, a szó második. Én most az új kormány esetében változtatok ezen, és azt mondom: más a szó és más a tett. Hogy miért mondom ezt, mindjárt megértik, tisztelt képviselő hölgyek és urak. Az MSZPSZDSZkormány által beterjesztett 2003. évi költségvetési törvényjavaslat ugyanis köszönő viszonyban sincs az MSZP és az SZDSZ kampányában elhangzott ígér eteivel. Ha a minőség ilyen törvényjavaslatot tud produkálni, Toller képviselő úr, akkor nem tudom, hogy egy gyengébb minőség mit produkálna önöknél. (Dr. Vojnik Mária: A gyenge költségvetéseknél látszott!) Természetesen mi, azok a képviselők, akik most ki sebbségben ülünk itt a parlamentben, Medgyessy Péter miniszterelnöki programbeszéde óta ezen egyáltalán nem csodálkozunk. Biztosan emlékszik rá a tisztelt Ház, Medgyessy Péter a programbeszédében elmondta, hogy szegénységpárti. A költségvetési törvény beny újtása óta viszont már azt is tudjuk, hogy nemcsak a miniszterelnök, hanem az egész kormány szegénységpárti: nem emelik a minimálbért, viszont a duplájára emelik a saját miniszteri és miniszterelnöki fizetéseiket. Számtalanszor hallottuk a kampányban, hogy kormányra kerülésük esetén mindent megtesznek majd például az elmaradott kistérségek felzárkóztatásáért is. És mi a szomorú valóság, tisztelt képviselők? A törvénytervezet 57. §ából, amely a hét legelmaradottabb megyére vonatkozik, nem derül ki például a z egyes megyékre jutó többlettámogatás konkrét összege. Ha a jelen költségvetési törvény fejezeti számaiból kalkulálunk, akkor kevesebb, vagy még a legjobb esetben is csak ugyanannyi forrásra számíthatnak a legelmaradottabb megyék, ezáltal természetesen a legelmaradottabb kistérségek, mint az előző években - a TEKI- és CÉDAtámogatásokról van szó elsősorban. Szó sincs tehát a korábbiakhoz képest jelentős forrásnövekedésről, az elmaradott térségek számára sem.
