Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
2214 ezzel együtt az ügyészi fellépés mind a két területen, és az ehhez kapcsolódó informatikai rendszer; vagy pedig a bűnüldözés, ami egész más igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó tevékenység, de a három szervezet öss zhangjának biztosításával kapcsolatos EUkonform informatika megteremtése olyan igényeket teremtett, amelyeket az akkori költségvetések nem igazán kezeltek. A '982002es időszakra volt még egy jellemző, ami a mai költségvetést azért alapvetően meghatározz a. Talán jól emlékszünk rá, hogy az első két év költségvetése az állandóság jegyét mutatta. Nem az állandó finanszírozást, hanem állandóan ugyanakkora összegről volt szó a két év költségvetése tekintetében, ami egyes rosszindulatú értelmezők szerint az ügy észségre és a bíróságra gyakorolt nyomást jelentette. A jobb ízlésűek annyit mondtak, hogy át kell világítani a szervezetet újra, és meg kell nézni, hogy a négyszintű igazgatás... - bíráskodás befejezése, elnézést azért, hogy kétszer is mondtam, az igazgat ásból jött ember is szívesebben használja az "igazgatás" szót. Tehát a négyszintű bíráskodásból adódó következményeket majd jobban fel kell mérni, alaposabban meg kell nézni a struktúrát. Volt itt ilyen, hogy addig nem adunk semmit - azt hiszem, itt ül az a képviselő úr, aki ezt mondta , amíg a helyi bíráskodás jobb feltételeit meg nem teremti maga a bírói szervezet. De ugyanez vonatkozott teljesen természetesen az ügyészségekre is. Tehát sok érv és hivatkozás elhangzott annak érdekében, hogy a nulla növek edést mutassák a bíróságok költségvetései. Az ügyészségnél egy kicsit előbb történt az elmozdulás valamilyen oknál fogva. A mostani kormányváltás előtti két év pedig nehezen követhető, éppen a kétéves költségvetésből, mert látszólag van egy nagy ugrás a bí rói szervezetben, azt hiszem, valami 4 milliárd forint körüli összeg a 2000. évről 2002re, de ez még nem igazán bizonyított. Az ügyészi fejezetben is egy nominális növekedés látszik, de ennek a mögöttes tartalmát igazán nem tudjuk felmérni. Különösen akko r nem, ha a két költségvetési fejezetnek a szabályozásból eredő igényét nézzük, financiális igényét részletesen tartalmazza mindkét fejezet indokolása, amiben az van, hogy azokat a menet közben - 2000ben, 2001ben, 2002ben , az előző kormány által beter jesztett és a parlament által elfogadott anyagi jogi normákat, elvárásokat, csatlakozási feltételeket - mármint európai csatlakozási feltételeket - ezek a költségvetési tételek nem fedték le. Tehát valószínűleg akkor több kellett volna, ha az ez évi költsé gvetésben, jobban mondva, a 2003as költségvetésben is ugyanolyan igénye, tehát mintegy 4 milliárdos nominális növekedési igénye jelent meg ezeknek a szakmai kérdéseknek a finanszírozására. Egy új helyzetet teremtettünk saját magunknak a 2003. évre, de ezt én örömmel vállalom pécsi polgármesterként is, lokálpatriótaként is, a történelemhez valamit talán konyítóként is, hogy visszahoztuk azt az eredeti ötletet, amit 1997ben valahol eldöntöttünk, ez pedig nem más volt, mint hogy a táblabíróságokat és a felle bbviteli ügyészségeket három helyen létrehozzuk, és két év múlva létrehozzuk a további kettő táblabíróságot, a győrit, a debrecenit és az ezekhez kapcsolódó fellebbviteli ügyészségeket. Most ezeket a kihívásokat kellett ennek a költségvetésnek, amelyet mos t beterjesztettünk, tartalmaznia, azzal a másik kihívással együtt, hogy ha a humán szférában, a szolgáltatásban, az oktatásban, az egészségügyben és az önkormányzati szférában tisztességgel rendezzük a béreket, akkor az európai csatlakozás szempontjából le galább ilyen fontos a bírák, ügyészek bérének a rendezése is. Az előzetes tárgyalások a költségvetésnél erről is szóltak, és mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja, felemás büszkeséggel jelenthetem, hogy talán az első volt az Országos Igazságsz olgáltatási Tanács, amely nagyon hamar elkészítette a 2003as költségvetési gondolatait, elképzeléseit, és ezt már nyár végén egy tervezet formájába öntötte, amelyet - és itt megint van egy sajátosság - olyan módon lehetett volna előterjeszteni, mint ahogy az Alkotmánybíróság költségvetése ma itt szerepel ebben a költségvetésben; az Alkotmánybíróság benyújtja a költségvetését, az Országgyűlés arról a költségvetésről szavaz, vagy menet közben módosítja a tartalmát, amelyet benyújtottak.
