Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZITA KÁROLY (Fidesz):
2197 számítástechnikai eszközökhöz való hozzáférés adókedvezménnyel való elérése mindenki számára Magyarországon. Ennek a költségvetésnek számunkra van néhány olyan pontja, jelesül kettőről szeretnék beszélni, amiket szeretnénk korrigálni módosító indítványokkal az elkövetkező időszakban; mint hallom, ebben ellenzéki oldalról is vannak partnereink. Az egyik ilyen, számunkra feszítő, megoldandó probléma az önkormányzatok finanszírozásának kérdése. Reményeim szerint a kormánykoalíció mindkét pártja képes lesz ebben együttműködni. (Font Sándor: Mi igen.) Köszönöm szépen, az ellenzéki oldal már megígérte - nekik most kevesebbe k erül, ezt mi is így tettük annak idején. (Font Sándor: Nekünk ugyanannyiba kerül.) Hát ez sajnos azért nem ilyen egyszerű - megtapasztaltam én már a másik oldalt is. Tehát az az elképzelésünk, és azt gondolom, ezt nagyon alaposan és közösen kell végiggondo lni, hogy az a fajta elképzelés, amely most ebben a költségvetési tervezetben körvonalazódik, miszerint a költségvetés közvetlen és közvetett eszközökkel gazdálkodik, tehát a normatívákkal, a személyi jövedelemadó felemelésével, egyéb adónemek településekn él hagyásával és esetleg valamiféle pufferháttér létrehozásával, hogy minden önkormányzat ki tudja fizetni a béreket, a mi elképzelésünk szerint nem elegendő. Valamilyen mozgástérre meggyőződésünk szerint szükség van az önkormányzatok szintjén, egyszerűen azért, mert el kell hogy induljanak olyan fejlesztési programok, amelyek ha nem indulnak el 2003ban, akkor nem tudnak a ciklus során elérni addig a célig, amiben közösen megállapodtunk. Azt gondolom, itt a "közösen megállapodtunk" nem is feltétlenül csak a kormányoldalt jelenti. Amikor azon gondolkodunk, azt vesszük számba, hogy mondjuk, a bejárói normatívát ki kellene terjeszteni a középiskolákra is, akkor azt gondolom, egy valóságos, közös problémára keressük a válaszokat, azon kisvárosok, városok és von záskörzetük számára keressük a megoldást, amelyek ma küzdenek azzal, hogy mit csináljanak az iskoláikkal, amelyek azzal a problémával kell hogy szembenézzenek, hogy átadjáke a megyének az iskolát vagy megőrizzék saját intézményként - egy példát mondok. Ug yanígy azt gondolom, hogy kiemelkedő jelentőségű lenne az intézményi társulások költségvetési eszközökkel történő támogatása, a jelenleginél nagyobb mértékben, mert ez teszi lehetővé, hogy Magyarországon a települések közösen oldjanak meg olyan feladatokat , amelyeket különkülön színvonalasan, elsősorban nem pénzügyi okok miatt, hanem szakmai vagy egyéb okok miatt nem tudnak megvalósítani. Azt gondolom tehát, hogy ha van mozgásterünk a költségvetésben - és szerintem van mozgásterünk; nyilván a pénzü gyminiszter úr ezzel nem feltétlenül ért egyet , akkor ezt a mozgásteret az önkormányzati pozíciók javítására kellene fordítanunk, méghozzá nem általában a javítására, hanem célzottan az olyan irányú javítására, ami egy korszerűbb, modernebb intézményháló zat irányába nyomja el ezt az egész rendszert. Ha ebben meg tudunk állapodni, ha ebben közösen tudunk lépni, akkor azt hiszem, meg vagyok arról győződve, hogy ez a költségvetés javítható ebben az irányban. Egyébként meg tudomásul vehető, tudomásul veendő, hogy 2003ban azzal az elképzeléssel, azzal az arculattal, amit az elején felvázoltam, ez a költségvetés a járható út. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra meg adom a szót Szita Károlynak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. SZITA KÁROLY (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Gulyás képviselő úr és most Horn képviselő úr is hasonló dolgokat mondott, ezt megelőző hozzászólásába n az önkormányzati költségvetést taglalta, Horn képviselő úr ennek az oktatási fejezetét vette ki. Több tekintetben egyetértek azzal, amit mondott.
