Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - HORN GÁBOR (SZDSZ):
2195 megvalósítására vállalkozott, amely 2002 szeptemberétől elindult, tehát ennek megfelelően csodák nincse nek benne, de annak az összes konzekvenciáját, ami 2002 szeptemberében Magyarországon elindult, vállalja és végigviszi, reményeink szerint hosszú távon. Ennek elemeként Magyarországon egy, az eddigiektől alapvetően eltérő szociálpolitika érvényesülését lát hatjuk a rendszerben, azt a szociálpolitikát, amely nem pusztán a feltörekvő középrétegeknek, hanem a társadalom egészének biztosít feltételeket, amely tudomásul veszi azt, hogy Magyarországon a szegénység további növekedésének megállítása abszolút előnyt élvező kormányzati feladat. Ezért volt például az, hogy a minimálbér adómentességét bevezettük; ezért volt az, hogy olyan feltételeket teremtettünk, teremtünk a családi pótlék emelésében és más szociális rendszerekben, amelyek lehetővé teszik azt, hogy Mag yarországon minden állampolgár, minden polgár, ha szabad ezt a kifejezést használom - mindenki felkapta a fejét, örülök neki , tisztességes feltételek között tudjon élni. (Szita Károly: Felébredtünk!) Ha ebben egyetértünk, akkor ennek a költségvetésnek eg y csomó elemében is egyetértünk. Ez az egyetértés egyébként augusztusban, az akkori költségvetési csomag módosításának elfogadásakor megjelent a parlamentben. Nyilvánvaló, hogy amikor az ellenzéki képviselőtársaim igen gombot nyomtak az akkori elhatározása inkra, tudták azt, hogy ennek konzekvenciái vannak a 2003as költségvetésre. Abban is talán egyetértünk, egyet kell hogy értsünk, hogy a gazdasági egyensúly fenntartása közös érdek. Ez nem kormánypárti, ellenzéki módon osztódó kérdés. Mindannyiunk közös ér deke, hogy Magyarországon kiegyensúlyozott gazdasági növekedéssel, működőképes gazdasággal lépjünk be az Európai Közösségbe. Ennek megfelelően tehát, ha egyetértettünk a célokkal - és még egyszer, én úgy ítéltem meg a nyári szavazáskor, illetve tulajdonkép pen a társadalom két szavazásakor, a tavaszi, illetve az őszi önkormányzati választásokon, hogy a társadalom többsége is egyetért ezekkel a célokkal , akkor tudomásul kell vennünk, hogy ennek a költségvetésnek nagyjából ezek a keretei. Lehet ezt kényszerp ályának nevezni, lehet illetni azzal, sok esetben egyébként jogos felvetésekkel, hogy mi minden hiányzik ebből a költségvetésből, de tudomásul kell vennünk, hogy nagyjából ez a mozgástér adódott az elmúlt fél év döntéseinek megfelelően. Nagyon lényegesnek tartom azt is, hogy ez a költségvetés a tudásalapú társadalom megteremtésének a költségvetése. Amikor ez a kormánykoalíció vállalkozott arra, hogy a diplomás minimálbér bevezetésével rendezi a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók bérét, azt gondolom, nem egyszerűen egy szociálpolitikai intézkedést tett, hanem ennél jóval jelentősebb kérdést rendezett. Most nem mennék vissza messzire, hogy mi minden ok miatt alakult ki az a helyzet, amelynek következtében, mondjuk, egy kétgyerekes pedagóguscsalád semmiféle lakáshitel felvételére nem volt jogosult a 2002es ősz előtti jövedelemhelyzetét látva; egyszerűen nem volt módja arra, hogy a bére valamiféle garanciát jelentsen akármelyik banknál hitelfelvételre. Azt gondolom, amikor úgy döntöttünk - megint csak azt kel l mondanom: közösen , hogy ezt a kérdést rendezzük, és tudomásul vesszük, hogy a diplomás minimálbér bevezetése elemi feltétele Magyarországon a jóléti társadalom megteremtésének, akkor tudtuk azt is, mindannyian tudtuk, hogy ennek következményei lesznek a 2003as költségvetésre, bizonyos értelemben behatárolják mindannyiunk mozgásterét. A Szabad Demokraták Szövetsége ennek tudomásulvételével vette kezébe ezt a költségvetési javaslatot, és támogatja az általános vita során ezt a költségvetést. Kicsit részl etesebben beszélnék az oktatási területről, hiszen szűkebb szakmám ehhez köt és ezzel is foglalkozom. Az oktatás területét, ha a költségvetésnek csak a fő számait nézzük, akár egy nyertes területnek is gondolhatnánk. Hozzáteszem, nem akarom saját magunkat becsapni, ennek a jelentős növekménynek az alapvető oka a már említett jelentős bérfejlesztés, 50 százalékos béremelés, amely mind a közoktatás, mind a felsőoktatás egészét érintette. Ennek megfelelően tudni kell azt, hogy miközben nagyon jelentős mértékbe n nőtt a tárca, az oktatási terület költségvetési lehetősége, ugyanakkor nem változtak vagy alig változtak - és én ezt ebben az esetben pozitívumnak tartom - a terület fejlesztési lehetőségei. Azt gondolom ugyanakkor, hogy van néhány olyan kiemelt
