Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
2155 Az államháztartás ez évi, kiugróan magas hiányának ismeretében érthető, ha a kormány a hiány mértékének jövő évi csökkentése tekintetében eltökélt. Emiatt a költségvetés tervezetében meghatározott sarokszámok, az egyes alrendszereken, így az önkor mányzati alrendszeren belül is rendelkezésre álló források mértéke kétségkívül lehűti a korábbi várakozásokat. A béremelés 2003. évi költségvetési kihatásai, forrásigénye erősen szűkítik a költségvetési tervezés folyamatában a kormány mozgásterét. A különb öző bérjellegű és jóléti intézkedések hatása és a kormányprogramban megfogalmazott egyéb feladatok megvalósítása 282 milliárdot igényel. E kiadások fedezeteként a kormány a normatív finanszírozáson túl számol az önkormányzatoknál jövőre megjelenő többletfo rrásokkal is. Miközben jelentősen, a 2002. évi előirányzathoz képest mintegy 254 milliárddal, 30 százalékkal bővülnek a helyi önkormányzatok forrásai, e többletforrások összességében sajnos mégsem eredményeznek pozíciójavulást az önkormányzatok számára. Ez elsősorban azért lehetséges, mert a bérfejlesztések 2003. évi finanszírozásának fedezete csak úgy biztosított, ha a központi források mellett az önkormányzatok a saját bevételeiket is mozgósítják erre a célra. Tisztelt Országgyűlés! Ezen a ponton szólni k ell arról, hogy az önkormányzati bevételek tekintetében végre kedvező fordulat történt. Az elmúlt években, mint tudjuk, több cikluson keresztül csökkent a települési önkormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó. Az Orbánkormány alatt ez az arány 5 száza lékra zsugorodott. Most, közel tíz év után először nő, sőt megduplázódik a helyben maradó személyi jövedelemadóhányad. A szabad demokraták szerint ennek az aránynak további javítására van szükség még ebben a kormányzati ciklusban. Szükséges továbbá az is, hogy helyére kerüljön az szja funkciója az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Véleményünk szerint a növekvő személyi jövedelemadóhányadot szabad felhasználású pénzeszközként kell helyben hagyni az önkormányzatoknál, hiszen az adófizető polgár el sősorban ott fogalmazza meg a különböző állami, önkormányzati feladatokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásait, ahol él, és ahol fizeti adóját. Ugyancsak kedvező az önkormányzatok számára, hogy 2003tól a gépjárműadó teljes egészében az adót beszedő önkormányzatokat illeti. Az ebből származó önkormányzati többletbevétel 12,6 milliárd forint a jövő évi költségvetésben. Támogatandó az a törekvés is, hogy 2003tól a különböző illetékekből és bírságokból az önkormányzatok, települések hivatalainak közremű ködésével befolyó bevételek helyben maradjanak az önkormányzatok saját forrásaként. Tisztelt Országgyűlés! Akik ismerik az önkormányzati rendszert, tudják, hogy a kormány és az Országgyűlés által eldöntött jelentős bérfejlesztéseknek a helyi intézményi saj átosságoktól függően eltérő a fedezetigénye. Településenként más és más az iparűzési adó, a személyi jövedelemadó súlya a helyi költségvetésekben. Ennek megfelelően, míg az önkormányzatok egy részénél a helyben maradó személyi jövedelemadó, súlyadó, iparűz ési adó és egyéb saját bevételek együttesen fedezik a béremelések jövő évi forrásszükségletét, addig az önkormányzatok egy másik, nem jelentéktelen hányadánál a működőképességet veszélyeztető forráshiányként jelennek meg. Ez a probléma nem egyegy települé stípusra jellemző, nem mondható el, hogy csak a kisvárosok vagy a falvak, vagy a megyék és a főváros gondjáról van szó - ez a feszültség lényegében az egész önkormányzati rendszert érinti. Éppen ezért nem könnyű megoldást találnunk. Ezzel a kérdéssel persz e nem most, a költségvetés általános vitájában szembesül az előterjesztő. A különböző egyeztetéseken az SZDSZ mellett az MSZP önkormányzati munkacsoportjának tagjai és maguk az érintett önkormányzati érdekszövetségek is felhívták erre a problémára a figyel met. Éppen ezért bízom abban, hogy sikerül a vita során itt, az Országgyűlésben olyan megoldást találnunk, amely kezeli ezt a helyzetet, s el tudjuk kerülni, hogy Magyarországon tovább növekedjék a forráshiányos települések száma. Ezzel együtt is számolni kell azzal, hogy a feladatokkal jelentősen terhelt, de a finanszírozásban nem kellően elismert kisvárosok, térségközpontok nagy számban válnak meg intézményeiktől, és átadják azokat a megyei önkormányzatoknak. Ennek a lépésnek a következményeként
