Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
2142 A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló T/1220. számú törvényjavaslat II. fejezete foglalkozik az állam vagyonával és a felhalmozással kapcsolatos rendelkezésekkel. Az 5. § kifejezetten az ÁPV Rt. gaz dálkodásának keretszabályait tartalmazza, míg a 13. számú melléklet az ÁPV Rt. privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításait és tartalékfeltöltési kötelezettségeit tartalmazza. A törvényjavaslat általános indoklása tartalmazza a privatizáció s bevételek felhasználását. Mivel összességében százmilliárdokról van szó, ezért fontos szerepe lesz a jövőben a termelői infrastruktúra fejlesztésében, másrészt az egészségügy infrastrukturális váltásához, illetve struktúraváltásához teremt forrásokat. A javaslat szerint a termelői infrastruktúra fejlesztésére az állami vagyon gazdálkodásából származó bevétel mintegy 90 százaléka fordítható, ez úthálózatfejlesztésre, elkerülő utak fejlesztésére használható fel, míg 8 százaléka szolgálja a humánegészségügy modernizációját, mely magában foglalja az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet rekonstrukcióját, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet laborrekonstrukcióját, a soproni kórház diagnosztikai tömbrekonstrukcióját vagy az Országos Sportegészségügyi I ntézet rekonstrukcióját. Közel 1 milliárd forint szolgálja a sürgősségi betegellátás, katasztrófaelhárítás feltételeinek javítását, és 2 milliárd szolgál az egészségügy gépbeszerzésére. Érdemes néhány pillantást vetni az elmúlt évek állami vagyongazdálkodá sára: mi is történt '98 és 2002 között? Ez alatt az időszak alatt az egységes állami vagyonkezelés meghirdetése mellett az ÁPV Rt. elsődleges feladata a Miniszterelnöki Hivatal alá rendelve a költségvetésen kívüli újraelosztás, a válságkezelés és reorganiz áció volt. Láthatóan nőtt az állam súlya több olyan ágazatban is, ahol indokolatlan volt az állam megjelenése. A privatizáció gyakorlatilag leállt. Ebben az időszakban kárpótlásijegybevonásra sem került sor. (14.20) Ismertek a közelmúlt és régmúlt történe lméből az állami szerep túlhangsúlyozásából származó problémák: például a Bábolna Rt., vezérigazgatók jöttekmentek. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar zászlóshajóján több lyuk éktelenkedik. Minden magyar állampolgárnak 2200 forintjába kerül a Bábolna Rt. által összehozott veszteség finanszírozása. Erre nincs szükség, ilyen áron nincs szükség. A Bábolna Rt., amely állami és piacidegen, egyszerűen nem költségérzékeny, nem illeszthető be egy piacgazdaságba. Sajnos, jó példával nem nagyon szolgálhatok. Az ÁPV Rt. 1997ben 841 milliárd, 2001ben 700 milliárd értékű vagyont kezelt. Az állam vagyonkezelési funkciója foglalkoztatáspolitikailag is fontos, hiszen a portfólióba tartozó társaságoknál 81 500 embert foglalkoztatnak. A Medgyessykormány programjában zászlajára tűzte a gazdaságba való indokolatlan állami beavatkozások megszüntetését, azaz nem kíván indokolatlanul beavatkozni a piacgazdaság működésébe, sőt ellenkezőleg, depolitizálni kívánja az állam gazdasági szerepvállalását. Az Európai Unió versenypo litikájának megfelelő semleges állami támogatási rendszert működtet, és a szociális piacgazdaságnak megfelelően az állam jelen lesz a gazdaságban, hogy betölthesse a gazdasági növekedést erősítő, esélyteremtő, esélykiegyenlítő szerepét. Azt gondolom, ez je lentős változás az eddigiekhez képest. Színvonalas jogalkotás útján stabil, piackonform játékszabályokat állapít meg, és garantálja az üzleti élethez elengedhetetlen jogbiztonságot, ezért újraindítja a privatizációt, megteremti az európai uniós konformitás t, és lezárja a kárpótlás folyamatát. A privatizáció útjának oka és célja egyben a magángazdaság körének szélesítése - mivel a gazdálkodási mutatók a magántulajdon hatékonyabb működését igazolják , a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon forrásigényén ek biztosítása, illetve a költségvetés tehermentesítése, a kiadási oldal terheltségének csökkentése. Le kell zárni a kárpótlási folyamatot, megfelelő kínálatot kell biztosítani a kárpótlási jeggyel rendelkezőnek. Ennek során különös figyelmet fordítanak az alanyi jogon kárpótoltak tulajdonában lévő értékpapírokra.