Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter:
2131 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pe dig kettőperces felszólalásra megadom a szót Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a kétperces felszólalásokat, az az érzés alakult ki bennem, hogy a képviselőtársaim a költségvetéstől és a realitásoktól képesek függetleníteni magukat, és az előre begyakorolt szövegek felolvasására képesek. Mert olyan szövegek hangzanak el, amelyek homlokegyenest ellentétesek mindazzal, ami a költségveté sben ténylegesen benne van (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.) , és ráadásul elszakadnak az elmúlt évek történéseitől. Hallottunk olyan felszólalást például, amelyik a családok ellehetetlenüléséről beszélt a következő évet illetően, miközben a csa ládokat illető elvonások nincsenek a költségvetésben, ezzel szemben viszont többletek odaadásáról van szó - hadd utaljak például a családi pótlék 20 százalékos emelésére, hogy csak egy példát említsek ezzel kapcsolatban. (Dr. Mátrai Márta közbeszól.) Egés z egyszerűen arról van szó, hogy a képviselőtársaim félrevezetik a közvéleményt, félrevezetik a nyilvánosságot (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) , és el tudnak magukban egyébként tekinteni attól, hogy a költségvetésben mi van leírva. Ráadásul a felszólalás omban én arra igyekeztem rámutatni, hogy önök maguk után hagytak, tisztelt képviselőtársaim, egy örökséget. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.) 500 milliárd forintot költöttek el a költségvetésen kívül, mindenfajta kontroll megkerülésével, minden fajta ellenőrzés megkerülésével, a saját klienseiknek kiosztva (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) , aminek következményeként értesültünk arról az elmúlt napokban, hogy például újra eltüntettek önök egy céget egymilliárd forint tal, a már megismert módszerrel. Ezek a pénzek, képviselőtársaim, hiányoznak például a családok támogatásából, hiányoznak például a turisztika támogatásából, hiányoznak például a rendőrség támogatásából. (Folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ha önö k ezeket a pénzeket kontrollálták volna, és nem engedik (Az elnök csenget.) , hogy széthordják, akkor ma nem ilyen helyzettel kellene a költségvetésnek szembenéznie. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszön öm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Molnár Albertnek, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének... (Jelzésre:) Látom, igen, csak ide nem érkezett meg; akkor megadom a szót a pénzügyminiszter úrnak. Parancsoljon, öné a szó. László Csaba pénzügyminis zter úr! DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Azt gondolom, hogy az eddigi vita alapján eljött az a pillanat, amikor érdemes néhány dologra visszatérni, ugyanis, azt gondolom, számtalan olyan érv, olyan m egjegyzés, illetve olyan félreértés hangzott el a költségvetés kapcsán, amelyeket talán érdemes eloszlatni. Az első, amit ezek közül talán fontos megemlíteni a gazdaságpolitika alapvető kérdései közül, a Magyar Nemzeti Bankkal való kapcsolat. Én úgy látom, hogy az ellenzéki képviselő urak egy része most már kezd sportot csinálni abból, hogy megpróbál minket a Magyar Nemzeti Bankkal a nyilvánosság előtt összeugrasztani - én úgy látom, hogy ez egyelőre nem fog sikerülni. A Magyar Nemzeti Bankot nem támadta me g senki a kormány oldaláról, a Magyar Nemzeti Bankkal közösen alakítottuk ki azt a gazdaságpolitikai stratégiát, amelyen ez a költségvetés is egyébként nyugszik. Ennek talán a legfontosabb példája az, hogy közös inflációs céllal rendelkezik jelenleg a Magy ar Nemzeti Bank, illetve a kormány, 4,5 százalék a 2003. év végére. Elhangzott itt ma délelőtt, hogy a kormány feladja az inflációs célokat. Azt hiszem, hogy ha valaki megnézi az elmúlt évek inflációs folyamatait, abból látható, hogy az infláció további cs ökkenésével számolunk, és az teljesen természetes, hogy 345 százalékos inflációcsökkentéseket már nem lehet elérni, mint például 199598 között, egy 5 százalékos szintről már sokkal kisebb
