Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2119 távon is fenntartsuk a magyar gazdaság növekedését, és ennek aztán minden előnyét mindnyájan a későbbiek során élvezhessük. Ez tulajdonképpen már kijelöli a jövőre nézve azokat a prioritásokat, amelyeket a költségvetés is megjelöl. Első helyen ezek után tehát a hazai vállalkozások versenyképességének a növelése áll, erről szól a gazdaság fenntartható növekedési pályán tartása. További prioritás az oktatás, szakképzés, tová bbképzés fejlesztése, ez is a jövőnkkel összefüggő tétel, a jövőbe történő beruházásról van szó, ugyanis; a beruházások és a befektetési lehetőségek növelése, befektetőbarát gazdaságpolitika kialakítása. Ebbe a körbe tartozik a már az adótörvények során el fogadott gyorsított amortizáció, az adómentes fejlesztési tartalék képzése és így tovább. Természetesen prioritás az adórendszer átalakítása és ezen keresztül a munkaadók terheinek csökkentése, és e tekintetben is történnek már lépések a következő évben. A z adótörvényeket a parlament már elfogadta, a személyi jövedelemadó terhelése az idei 22 százalékot meghaladó mértékűről 20 százalék alá csökken, illetve a járulékok esetében is csökkenés következik be. A kettő együtt csökkenti a munkáltatókra nehezedő bér nyomást, és ezen keresztül növeli a versenyképességüket. Érdemes itt újra és újra megemlíteni, hogy a kormány fontos prioritása, az informatika fejlesztése az adórendszeren keresztül is megjelent, még egyszer mondom, elfogadtuk már a törvényeket. Kedvezmén yezi az adórendszer a számítógépek vásárlását, illetve bérlését. Azt szeretnénk, ha a jövőnek ez az eszköze minél több magyar háztartásban szerepelne. Szó van a megtakarítások ösztönzéséről is a prioritások között, erről szól a biztosítások kedvezményezése , a lakástakarékpénztárak kedvezményezése, illetve a magánnyugdíjpénztári befizetések növelése. Ezek mindmind szintén szükségesek egy egészséges gazdaság működéséhez. Végül, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása is szerepel a prioritások között. Szemben az előttem szólóval, én azt állítom, hogy megfelelő eszközrendszer áll rendelkezésre a költségvetésben ahhoz, hogy azt jól felhasználva csökkentsük az ország különböző térségei, illetve régiói között meglévő különbségeket. Végül megemlíteném az al apkutatásra, műszaki fejlesztésre fordított összegek 46 százalékos növelését, ez is ugyanis a jövőről szól. Ehhez még hadd tegyek hozzá néhány prioritást, amelyeket a Szabad Demokraták Szövetsége különösen fontosnak tart: az egészségügy rendbetételét; az E urópai Unióhoz való illeszkedésünk elősegítését; azt, hogy olyan intézményrendszert és olyan struktúrákat alakítsunk ki, amelyek alkalmassá tesznek minket az európai uniós források befogadására; a környezettudatos gondolkodás elterjedésének elősegítését és ennek ösztönzését a költségvetésen keresztül. (12.40) (A jegyzői székben Juhászné dr. Lévai Katalint dr. Világosi Gábor váltja fel.) Említettem már az informatika fontosságát. Idetartozónak gondolom a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, az önkormányz atok fejlődésének elősegítését. Ezen a két utóbbi területen szándékozunk egyébként a költségvetési vita során pozíciójavulást elérni. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy két általános megjegyzést tegyek annak érdeké ben, hogy serkentsem a gondolkodásunkat a költségvetésben fellelhető feszültségek oldása érdekében. Az egyik megjegyzésem. A kiadások között szerepel egy 130 milliárd forintos tétel, ez a magánnyugdíjpénztári befizetések következményeként pótlandó összege t tartalmazza. Ez az összeg része a 4,5 százalékos hiánynak, miközben makrogazdasági értelemben egyfajta megtakarításról van szó, vagyis nem jelent pótlólagos keresletet a költségvetés számára. Lengyelország esetében például, ahol hasonló magánnyugdíjpénz tári reformot hajtottak végre, tőkefedezeti nyugdíjrendszerre tértek át, a költségvetés ezt a tételt nem tekinti kiadásnak, és az Európai Unió ezt náluk elfogadja. El is kell persze fogadnia, hiszen az EUs szabályozás a privatizációs bevételeket nem szere pelteti a bevételek között - a költségvetés erre a célra 100 milliárd
