Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2052 Most már csak arra szorítkozom, hogy ezzel érdemben a FideszMagyar Polgári Párt is egyetért, mi is úgy gondoljuk, hogy már régen megérett az idő, hogy ettől az 1949es évszámtól az alkotmány unkat megszabadítsuk, és megfelelő preambulummal lássuk el, hiszen az alkotmány jelenlegi preambuluma egyébként is egy provizórikus helyzetre utal, és az elmúlt tizenkét esztendő azt mutatja, hogy úgy tűnik, alkotmányunk hosszabb távon képezi a Magyar Közt ársaság és a magyar társadalom állami és jogi berendezkedéseinek alapját. Tehát indokolt az elnök asszony felvetése, és ha úgy akarjuk, akkor erre megtalálhatjuk a megoldást, az imént hallottuk annak technikai módját is. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Avarkeszi Dezső képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Csak egyetlen gondolat: mi is úgy gondoljuk, hogy eljö tt az ideje, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának évszáma, száma és preambuluma megváltozzon. Ennek egyetlen módja van: az új alkotmány megalkotása és elfogadása. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Most pedig az írásban előre j elentkezetteknek adom meg a szót; elsőként Wiener György képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt részéről. Felhívom a figyelmet, hogy a megállapodás szerint tízperces az időkeret. Képviselő úr, öné a szó. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Politikai Államtitkár Úr! A vezérszónokok kifejtették pártjuk álláspontját, elmondták azt, hogy miért ünnepélyes és miért nem ünnepélyes ez a pillanat. Úgy ítélem meg, hogy az átfogó, általános érvelés után át kell tér nünk alapvető, szakmai, alkotmányjogi kérdések részletes elemzésére, megvitatására. Az ellenzéki pártok képviselői azt fejtegették, hogy az előttünk fekvő alkotmánymódosító törvényjavaslat számos szakmai hiányosságban szenved, nem üti meg azt a szintet, am elyet egy ilyen dokumentumtól joggal elvárnánk. Véleményem szerint valójában nem erről van szó, nem szakmai fogyatékosságokban szenved az alkotmánymódosító törvényjavaslat, hanem egy más koncepciót fogalmaz meg, mint amelyet az ellenzéki pártok a maguk pol itikai értékrendjéből kiindulva ma elfogadhatónak tartanának. Megítélésem szerint az előttünk fekvő dokumentum szakmai színvonala kielégítő, sőt azt is lehet mondani, hogy magas, különösen akkor, ha összevetjük azokkal az alkotmányos tételekkel, amelyeket más országok alaptörvényeiben találhatunk, azok sem fogalmaznak egyértelműbben, azok sem fogalmaznak pontosabban, és nem véletlenül. Mindenki tudja, hogy az Európai Unió egy mozgásban levő, átalakuló, fejlődő szervezet, amelynek a jellegét valóban nehéz me ghatározni, ám a sui generis minősítés nem azt jelenti, hogy nem tudjuk, miről van szó, hanem azt jelenti, hogy egy történelmileg kialakult, új alakzattal állunk szemben, olyannal, amelynek a változásai, fejlődési pályája ma még beláthatatlan, bár azért eg yre inkább látjuk, hogy milyen irányt is vesz ez az átalakulási folyamat. Ha azt nézzük, hogy az alapkérdésekben más államok, mai európai uniós tagállamok alaptörvényei miként fogalmaznak, akkor azt mondhatjuk, hogy azok is többségükben határozottan megfog almazták a hatáskörátadás, átengedés, átruházás klauzuláját. Van természetesen olyan alkotmány, a portugál, amely kizárólag az együttes hatáskörről, illetőleg együttes hatáskörgyakorlásról szól, azonban ez a kisebbség. Olyan államoknak, mint Franciaorszá g vagy Németország, amelyek valóban büszkék nemzeti múltjukra, és amelyekben a nemzeti érzés még ma is felfokozottan érvényesül, alkotmányaiban olyan cikkelyeket találunk, amelyek egyértelműen
