Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP):
2005 ebből előnye fog származni nemcsak a kormánynak, hanem Magyarország valamennyi polgárának is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Baráth Etele úr, az MSZP képviselője. DR. BARÁTH ETELE (M SZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az én feladatom a ma már nagyon sokat emlegetett nemzeti fejlesztési tervről szólni néhány szót. De ezt megelőzően hadd mondjam el, hogy számomra szubjektíve mint Baráth Etelének, mint parlamenti képviselőn ek mit jelent az európai csatlakozás. Annak ellenére, hogy életem során nagyon sok lehetőségem volt tanulni és tanítani is kint, az úgynevezett NyugatEurópában, számomra mégiscsak annak az érzetét fogja kelteni, hogy bent vagyok. Számtalan olyan kisebbség i érzéstől szabadítja meg a magyar embert, ami szinte genetikusan belé lett táplálva az elmúlt évszázadok folyamán. Olyan egyenjogúságot fejez ki, ami pontosan arra alkalmas, hogy az emberek az egyéni képességeiket, az ország a kollektív képességét - tetsz ik vagy nem tetszik, van neki ilyen - sokkal, de sokkal jobban kibontakoztathassa. Önbizalmat ad mindenkinek azért, hogy tényleg ott érezze jól magát, ott legyen, és amit tud, annak érdekében és annak értelmében cselekedhessen is. A nemzeti fejlesztési terv ilyen terv, az Európai Unió előírja a csatlakozó országok számára - már a fejletlenebbeknek, és mi azok vagyunk , hogy ilyen tervet készítsenek. Ez a terv magában foglalja azokat a projekteket, amelyeket az Európai Unió finanszí roz vagy társfinanszíroz. Először nekünk kell tisztában lennünk azzal, hogy mit akarunk, és ebből kiválasztjuk azt, amit az Európai Unió is támogatni fog. Ez tehát egy nagyon fontos dokumentum, de nem a nemzet megváltása, nem a nemzet fejlesztési terve; ez a nemzeti fejlesztési terv. Ezt mi úgy készítettük el azonban, hogy igen hosszú távra is alkalmas legyen, tehát ne csak a csatlakozást követő pénzügyi három évre, hanem az azt követő hosszabb távra, tíztizenhárom évre is alkalmas terv legyen. Miután itt politikai vitáról van szó, elmondom, hogy mi ennek az anyagait természetesen nemcsak nagyon széles körű társadalmi vitára, hanem politikai vitára is bocsátottuk. Október 1jén elküldtem a tisztelt parlamenti pártok képviselőcsoportjai vezetőinek, illetve a pártok elnökeinek, azzal a felkéréssel, hogy hívjanak meg minket, szívesen elmondjuk, hol tartunk, örömmel vesszük információikat - ahogy az előbb Glattfelder Béla mondta , tényleg arra számítunk, hogy ezt kritikáikkal illetik. Ezzel szemben a Fidesz vez érszónokától ma is azt hallottuk, hogy eddig csak hír volt róla, de dokumentum nem volt. Nos, magam küldtem el hat héttel ezelőtt a dokumentumot, azóta minden továbbfejlesztett eleméről tájékoztatást adtunk. Várjuk a tényleges segítő kritikát. A fejlesztés i terv három fő részből áll. Az természetes, hogy először meg kell oldani az általános hosszú távú jövőképet, másodsorban fel kell vázolni azokat a részletes operatív programokat, amelyek alapján ezt végre lehet hajtani, a harmadik pedig egy olyan eszközre ndszer lesz, amelynek alapján ez ténylegesen végbe mehet. A leglényegesebb része az öt operatív program, amelynek egyik eleme a humán erőforrást, a képzettséget, az oktatást, a foglalkoztatási alapkérdéseket támogatja, segíti; a második a gazdasági verseny képességet, a beruházásösztönzést segíti a kis- és középvállalkozások területén, aztán a turizmust ösztönzi; a harmadik az infrastruktúra, a környezetvédelem, a közlekedés, a vasúthálózat fejlesztése; a negyedik az agrár- és vidékfejlesztés; és nem végső s oron az a bizonyos regionális fejlesztési rész, amelyről az egyik MDFes politikus sajtótájékoztatót tartott, hogy nem is létezik. Ez bizony a legkidolgozottabb része, mintegy 25 százaléka a pénzügyi támogatásnak is. Én is szeretnék azonban a Széchenyiter vvel kapcsolatban egy kis viszonyt felállítani. Mindenkinek tudnia kell, hogy a Széchenyiterv a négyéves kormányzat alatt mindösszesen körülbelül 180 milliárd forintnyi pályázatot döntött el, ennyi értékben hozott döntést. Ebből összesen 35 milliárdnyi le tt kifizetve, a többinek a kifizetése már ennek a kormánynak lett volna a feladata, ha
