Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1985 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjából Varga Mihály képviselő úr jelentkezett írásban felszólalásra. Képviselő úr, önt illeti a szó. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tabajdi Csaba képviselőtársam gatyaszáras beszéde után én szeretnék néhány szót arról szólni, hogy miért is lóg az a gatyaszár, s igazából hol is kellene még igazítani ezen a madzagon. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió gazdaságának, piacának fejlődése és fejlesztése három szempontból igényel Magyarország számára megkülönböztetett figyelmet. Egyrészt az Európai Unió piaca Magyarország legnagyobb felvevő piaca. Kivitelünk több mint 75 százaléka az Európai Unió piacán talál vevőre, lénye ges hatása van tehát a magyar gazdaságra. Másodsorban közvetlen hatása van Magyarország felkészülési feladataira is, hiszen attól függően, hogy hogyan változik ez a belső piac, milyen szabályozó eszközöket alkalmaz az Európai Unió, milyen új politikák jele nnek meg, Magyarországnak reagálni kell ezekre a változásokra. S végül, de nem utolsósorban a belső piac alapvető társadalmi, gazdasági, politikai célok elérésének az eszköze. Azt is mondhatom, hogy a legfontosabb integrációs területnek minősíthető, ezért a magyar csatlakozási stratégiában is kiemelt helyet kell hogy kapjon. Az Európai Unió belső piaci stratégiája harmonizált azokkal a gazdasági folyamatokkal, amelyet három sarokpontra csupaszít le az Unió. Egyrészt egy nagyon komoly gazdaságpolitikai refor m, amely nem azért szükséges, mert minden országnak igazodnia kell valamilyen sarokszámhoz, hanem az országok saját érdekében is ezeket át kell venni; ezekről majd később még szólni szeretnék a hiány, az adósság, az inflációs célok tekintetében. Az Unió eg y hosszú távú makroökonómiai stratégiát is elfogadott, Magyarország ezeket részben már adaptálni tudta. S végül, de nem utolsósorban ilyen sarokpontnak számítanak a foglalkoztatási és szociálpolitikai feladatok, magyarul a munkahelyek, az emberek munkához jutásának a lehetősége is kiemelt terület. 2000 nyarán a lisszaboni európai tanácsülésen egy nagyon ambiciózus tervet fogadott el az Unió: 2010re a világgazdaság legversenyképesebb szereplője kell hogy legyen az Unió, ez az úgynevezett lisszaboni stratégi a. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy ha komolyan vesszük ezeket a célkitűzéseket és komolyan vesszük azokat a célokat, amelyeket az Unió megfogalmazott, akkor Magyarországnak alkalmazkodnia kell ezekhez. Magyarországnak egy olyan c satlakozó országnak kell lennie, amely gazdaságában, gazdaságpolitikájában, gazdasági növekedésében, az új munkahelyek teremtésében ebbe a lisszaboni stratégiába harmonikusan illeszkedhet bele. (11.40) Nem arról van tehát pusztán szó, hogy gazdaságpolitika i értelemben milyen támogatást fogunk majd kapni az Európai Uniótól. A korábban csatlakozó államokat nem a támogatások emelték ki, nem a támogatások teremtették meg az ír gazdasági növekedést, hanem azok a csatlakozási feltételek és azok a lehetőségek, ame lyek egy pozitív tárgyalás során a vállalt szerződésekben az ország számára rendelkezésre álltak. Nem azt tekintem tehát fontosnak, hogy Magyarország nettó pozíciója a következő években majd három százalékkal javul, úgy, mint mondjuk, Portugália esetében, hanem azt tekintem fontosnak, hogy az Európai Unió közös gazdasági egysége a magyar gazdaság számára további növekedési kilátásokat kínál. Minden ország az Unión belül is eltérő gazdaságpolitikát, eltérő stratégiá t alkalmaz. A szeptember 11ei helyzet után jól látható volt, hogy minden ország másképp reagált arra a világgazdasági visszaesésre, amely a bizonytalanság miatt bekövetkezett. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már szó volt arról, hogy 2004 janu árja vagy 2004 júniusa a magyar csatlakozás szempontjából milyen fordulópont lehet. Kevesebb szó esett azonban arról, hogy eddig a dátumig, Magyarország csatlakozásáig van még bő egy esztendőnk, és ezt a bő
