Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény... - ELNÖK (dr. Szájer József): - NÉMETH ERIKA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója:
1916 Ezzel egy háromfokozatú munkanélküliellátó rendszer épül ki. Az első: a munkanélkülijáradék kötelező járulékfizetés alapján, a második elem az ál láskeresést ösztönző juttatás járadékát kimerítő munkanélküli részére, és a harmadik elem a nyugdíj előtti munkanélkülisegély. További módosítás, hogy a felnőttképzés ellátása az Oktatási Minisztériumtól átkerül a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mini sztériumhoz, így a pénzeszközök a fejlesztési és képzési alaptól átkerülnek a foglalkoztatási alaprészbe. A munkavédelemről szóló '93. évi XC. törvény az európai uniós alapelvek szerint módosul. A gyártó felel az életet, egészséget, környezetet és vagyonbi ztonságot veszélyeztető termékek forgalomba hozatala esetén. A munkáltató biztosítja a felkészült munkabiztonsági szakembert, a kötelező vizsgálatok elvégzését. Az üzembe helyezés feltétele a minőségtanúsítás, illetve megfelelőségi nyilatkozat. (20.50) Új elem a szabályozásban, hogy a munkavállalók létszámtól függetlenül választhatnak munkavédelmi képviselőt. Örömtelinek mondható a munka törvénykönyve 50. §ának az a módosítása, mely biztosítja, hogy távolléti díjjal fizetett öt nap munkaidőkedvezmény ille ti meg az apát, amit a születéstől számított két hónapig köteles a munkáltató kiadni az apa kérésének megfelelően. Az apa lehet vér szerinti vagy örökbefogadó apa is. Tisztelt Képviselőtársak! Ez a törvényjavaslat hivatott egyrészt a szociális háló megerős ítésére, másrészt megfelel az európai jogharmonizáció követelményeinek. Az egészségügyi bizottság ennek megfelelően egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartja, és én is kérem az elfogadását. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Kö szönöm szépen. Megadom a szót Németh Erikának, az emberi jogi bizottság előadójának. NÉMETH ERIKA , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és val lásügyi bizottsága november 6i ülésén tárgyalta a napirenden lévő, 1202. számon benyújtott törvényjavaslatot. Ezen az ülésen kormánypárti részről elhangzott, hogy az előterjesztés esélynövelő mindenki számára, aki akar és képes együttműködni a munkaügyi k özponttal. Ez a törvény ugyanis érdekeltté teszi az embereket abban, hogy intenzív együttműködés esetén aktív és öntevékeny álláskeresésben vegyenek részt. Ugyanakkor a munkaügyi kirendeltségek személyre szabott szolgáltatásokkal és foglalkoztatási támogat ásokkal az eddigieknél célirányosabban segíthetik elő a munkanélküliek újbóli munkába állását. Az emberi jogok európai egyezségokmányával összhangban a törvény lehetőséget ad pozitív diszkriminációra, ami a negyven év felettiek és a romák foglalkoztatására vonatkozó pozitív diszkriminációt jelenti. A bizottság ezért támogatja a törvényjavaslatnak azt a felhatalmazó szabályát, amely szerint kedvezőbb feltételek teremtődnek a jövőben azoknak a munkaadóknak a számára, akik 45 év feletti, illetve roma származás ú munkavállalókat alkalmaznak. A bizottság különösen előremutatónak tartja az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének elősegítésére irányuló javaslatokat, mint például a részmunkaidőben történő foglalkoztatás vagy a távmunka. Ezek az intézkedések es élynövelők, segítenek abban, hogy minél többen kerüljenek vissza a munkaerőpiacra, és a passzív ellátások helyett az aktív formákat válasszák. Pozitív fogadtatásra talált a bizottságban a munka törvénykönyvének a módosítása, amely lehetővé teszi a jövőben azt, hogy az édesapák a gyermekük születését követő két hónapon belül öt nap fizetett szabadságot vehessenek ki. A bizottság többsége egyetértett a bizottsági ülésen az előterjesztésben megfogalmazott előremutató intézkedésekkel, azok esélyteremtő és esély növelő hatásaival, így a bizottság 14 igen
