Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1907 Két percben megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Mondom, én értem a szándékot. De kérem, holnapig gondol kozzunk azon, hogy úgy módosítsuk ezt a tételt, hogy a szakmai kollégiumok által elkészített egyes betegségcsoportok vizsgálati és terápiás eljárási rendjét, valamint a gyógyszerterápiás ajánlásokat kihirdeti. Így megvan a garanciális elem. Ezt persze nyug odtan kitárgyalhattuk volna a bizottsági ülésen is, ám, gondolom, ebben meg tudunk egyezni. Ez egy olyan kompromisszumos megoldás lehet, amely garantálja egyrészt, hogy valóban a szakma készítse el, másrészt el tudjuk érni azt a közös célt, mert nekünk is ugyanaz a célunk, hogy ezek a protokollok végre készüljenek el, hiszen ez képezheti az alapját később a minőségellenőrzésnek is, illetve a tevékenység ellenőrzésének is. Akkor egyetértésre tudunk jutni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Ehhez a vitaszakaszhoz vane további hozzászóló? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nincs, ezért a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát, az ajánlás 17., 18., 19. és 20. pontjai alapján. Megkérdeze m, hogy kíváne valaki hozzászólni. Csáky András képviselő úrnak adom meg a szót, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Elnézést, rövid lesz a hozzászólásom. A 42. §ban a betegjogi képviselő tájékoztatásáról van szó. Azt jelenti, hogy ha feltehe tően bűncselekmény következtében 8 napon túl gyógyuló sérülés történik, vagy egyéb erőszakos cselekmény gyanúja merül fel, akkor a rendőrhatóságon kívül a betegjogi képviselőnek is át kell adni az érintett betegnek vagy sérültnek az adatait. (20.10) Ugyana kkor a hatályos egészségügyi törvénynek a betegjogi képviselővel foglalkozó része kifejezetten kimondja azt, hogy a betegjogi képviselő az üggyel kapcsolatban csak a beteg beleegyezésével léphet. Én itt diszharmóniát véltem fölfedezni, erre a válasz az vol t, hogy itt tulajdonképpen csak adatátadásról van szó, azt követően változatlanul megmarad a betegnek az a joga, hogy vagy igénybe veszi, vagy nem veszi igénybe. El tudok olyan helyzetet, szituációt képzelni - itt ugye a családon belüli erőszakról az elmúl t hetekben nagyon sokat beszéltünk , hogy a családon belüli erőszak elszenvedője, ha megtehetné, akkor még abba se egyezne bele, illetve a későbbiek folyamán mindent le is tagad, és ezért ezeknek az eseteknek a felderítése nagyon nehéz, hiszen miután az i nfrastrukturális környezet nem teremti meg azt a lehetőséget, nincsenek megfelelő otthonok, nem lehet a láthatástól eltiltani adott esetben, mondjuk, valamelyik családtagot, mert hát hova költözne, ilyenek a lakásviszonyok... - tehát egyéb számos probléma merül fel, amitől adott pillanatban csak nehezebb helyzetbe kerül a sértett. Azt mondom, hogy valamilyen olyan módon kellene megoldani ezt a problémát, hogy valóban adjuk meg a beteg választásának a jogát. Valóban, az első ellátó egészségügyi személyzet kö teles legyen felvilágosítani arról az érintettet, hogy van egy ilyen lehetősége, hogy a betegjogi képviselőhöz fordulhat, ha úgy ítéli meg, hogy az számára segítséget nyújt. Csupán ezért javasoltam, és érdekes módon az általános vitára való alkalmasság sor án a minisztérium képviseletében ott lévő főosztályvezető asszony és főosztályvezető úr igazat adott nekem, hogy itt valamilyen diszharmónia van a két paragrafus között, úgyhogy nem tudom, hogy időközben miért változott meg ez a vélemény. Nem kardinális do logról van szó, nem hiszem, hogy ezen össze fogunk veszni. Nekem változatlanul az a véleményem, hogy itt egy ellentétet kellene föloldani, és valamilyen módon más formában kötelezővé tenni az egészségügyi személyzet számára, hogy hívja föl a beteg figyelmé t, hogy ezzel a lehetőséggel élhet. De tulajdonképpen, ha magunk között beszélünk erről, mi úgy képzeljük, hogy különben is minden egyéb ellátás kapcsán - hisz az intézményekben ki van