Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1904 Kösz önöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy egy elvi engedély és egy végső engedély között az élet számos területén, mint ahogy ezen a területen is, azért meg kell nézni, hogy az idők folyamán hogyan módosulnak ezek az engedélykérelmek. Tehát nem feltétlenül ugyanarról van szó. Konkrétan ugyanarról van szó akkor, amikor az indulásnál az ETT elvi engedélyét megkérik, mint amikor a klinikai fázisok beindításánál a végső engedélyt megkapják. Ezért gondolom ezt, és csak ennél a három csoportnál, mert ezek kitüntetett csoportok. Garanciális elemké nt most akkor rátérnék a betegjogi kérdésre. A betegjog a betegeknek a szabad orvosválasztás kapcsán lényegében most is lehetővé teszi, hogy azt mondják, én ettől az orvostól - még indokolnia sem kell; akár azért, mert ősz, akár azért, mert nem tud magyaru l - elmegyek egy másik orvoshoz. De nagyon jól tudjuk, hogy az ország számos területén a betegek ezzel a jogukkal nem tudnak élni, mert kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert a településükön lévő egészségügyi intézménytől 506080 vagy akár 100 kilométerr e van a másik választási lehetőség, és egy akut állapotban lévő beteg, mondjuk, egy heveny szívinfarktusban vagy egy akut hasi katasztrófa állapotában lévő beteg nem tudom, azt fogjae éppen mérlegelni, hogy megfelelő nyelvi ismerettel rendelkezike az orv os. Viszont ahhoz, hogy egy akut hasi katasztrófa kiváltó okát korrekt módon fel tudja deríteni, és megfelelő terápiát tudjon beállítani - gondolom, ebben egyetértünk , ahhoz biztosítani kell a megfelelő nyelvi ismeretet. Tehát a betegjogi oldalról vélemé nyem szerint ezt nem lehet megfogni. Garanciális elemeket más oldalról be lehet építeni, pont ezért mondom, és ez lehetne a kompromisszumos megoldás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , hogy ez most maradjon így, és az érintet t érdekképviseleti szervekkel egyeztetve, a garanciális elemekkel együtt hozza ide vissza a kormány. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Ehhez a vitaszakaszhoz kíváne még valaki felszólalni? (Nincs ilyen jelzés.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 1116. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Csáky András úrnak adom meg a szót, Magyar Demokrata Fórum. D R. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. A 12. és a 16. pontról szeretnék néhány szót mondani. A 12. pont a táppénz szűkítésére tesz javaslatot, amit egy kormánypárti módosító javaslattal még szigorúbbá tesznek, az úgynevezett passzív táppénz fogalmáról van szó. A jelenleg hatályos jogszabály azt mondja ki, hogy táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik. A 43. § (1) bekezdés a) pontja szerint ez a jogosul tsága egy esztendeig áll fenn. A kormány most az indoklási részben azzal indokolva, hogy akiknek megszűnt a munkaviszonya és a végkielégítést a munkáltató nem fizeti ki azonnal, nagyon sokan a táppénzhez menekülnek, és ez jelentős mértékben megterheli a tá ppénzkasszát, ezért azt mondja, hogy ezt az egy évet leszűkíti 180 napra, és majd a 180 nap után, külön procedúra alapján vagy meghosszabbítják, vagy nem. Alkotmányjogi szempontból biztosított és biztosított között különbséget tesz, gondolom, ebben egyetér tünk; szerzett jogot sért; és elnézést, ami a legfelháborítóbb: bizonyos csoportokat eleve táppénzcsalónak nevez. Úgy gondolom, hogy az OEPnek megfelelően kellene az ellenőrzést
