Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Lord Irvine of Lairg brit lordkancellár és kíséretének köszöntése - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
189 tankönyvet. Ilyet nem tudnak mutatni! Ígértük és továbbra is célunk az ingyenes tankönyv. 2002 szeptemberével (Sic!) a 800 ezer általános iskolába járóból 300 ezer kapja ingyen, rászorultsági alapon, de további lépések i s fognak következni. Horváth János képviselőtársamnak mondom, hogy a Szocialista Párt gondolkodásában is összekapcsolódik az ingyenes tankönyv juttatása a tartós, tehát a többször felhasználható tankönyv koncepciójával. Úgy gondoljuk, ennek a kettőnek együ ttesen van értelme, és együtt van értelme erről beszélni. Hasonló a helyzet az ingyenes étkezéssel is. Soha nem ígértünk ingyenes étkezést az iskolában, csak az óvodában és a bölcsődében. Az első száz nap alatt nem sikerült ezt teljes körűvé tenni, de tová bbra is cél, és jelentősen kiterjesztettük ennek a körét. Sisák képviselőtársam azt mondta, hogy a családi pótlék valorizálása és reálértékének emelése az MDF fontos célja. Ezt nagy örömmel hallom, de még nagyobb örömmel hallottam volna, ha az előző négy é vben is fontos célja lett volna az MDFnek, amikor kormányon volt és módjában állt a kormány ezzel kapcsolatos gondolkodását befolyásolni. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy mi bizonyítja a gyermekszegénység elmúlt négy évben bekövetkezett növekedését, a rra azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy az önök büszkesége, a kiegészítő családi pótlék igazolja. A kiegészítő családi pótlékra való jogosultság egy nagyon alacsony jövedelmi szinthez kötődik. Ez a nagyon alacsony jövedelmi szint több mint s zázezer gyerek esetében éretett el az elmúlt négy évben, több mint százezer gyerekkel több kapott kiegészítő családi pótlékot 2001 végén, mint rendszeres gyermekvédelmi támogatást 1998ban. Ennyivel több kifejezetten szegény gyerek volt az önök kormányzati ciklusának a végén. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Hosszú ideje folyik a tárgyban a vita. Felhívom a tisztelt figyelmüket arra, hogy a következő ülésünkön a menetrend szerint az általá nos vita folytatódik, ma pedig még hátra van két nagyon fontos törvénytervezet vitája. Kérem, vegyék figyelembe a mostani vitában ezeket a körülményeket, és ha lehetséges, tartalékoljanak érvanyagot a következő ülésnapra is, hiszen ez a vita folytatódik. K öszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Parancsoljon, öné a szó. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Nagyon köszönöm a szót, elnök úr. Úgy érzem, hogy Szabó Zoltán képviselőtársammal tegnap este is elég korrektül tudtunk vitatkozni a parlamenten belül, amin a magam részéről nem is kívánok változtatni. Az MDF az elmúlt időszakban, de azelőtt is, sőt mindig is érzékeny volt a szociális és családtámogatási rendszerek kérdésére, hiszen ez alapvető me gfogalmazása az MDF politikájának. Azzal viszont nem tudok azonosulni, amikor visszamegyünk az egyes kormányokra vagy a Bokroscsomagra. Tessék megmondani, hogy az Antallkormány vagy a magyar társadalom annak idején milyen örökséget kapott! Ezt tessék nek em megmondani, ebbe tessék belegondolni! És ha ebből indulunk ki, akkor minden egyes kis lépést - amely akár a szociális, akár a családügyi támogatási rendszeren belül pozitív irányba hat a társadalom egészére - meg kell becsülni és tovább kell fejleszteni . (12.20) Keller képviselőtársam is elmondta, hogy az adófizető polgárok pénzét osztja fel a mindenkori kormány, de a mindenkori kormány döntése, törvénye, törvényalkotása befolyásolja a magyar társadalom összegészét, befolyásolja a gazdaságot is. Hiszen h a visszaemlékezünk a fiatal házasok lakásépítési támogatási rendszerére, utána meglendült az építőipar, munkahelyek teremtődtek, és ezáltal a kormánynak, a Magyar Köztársaságnak több bevétele származik, az osztható újra. Tehát olyan programoknak kell társu lniuk magukhoz a szociális támogatási rendszerekhez vagy a családtámogatási rendszerhez, ami a gazdaságot mindenképpen élénkíti, mozgásban tartja, hiszen ha
