Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Személyi ügy: - A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF
1868 ellátásáig kiterjed. Utána kellene gondolni annak, ére annyit ez a módosítás, hogy ezeket a vádakat a törvényt elfogadó kormányzati többség magára vegye. Az óvadék intézményével elviekb en egyetértünk és egyetértett az 1998 és 2002 között hivatalban lévő kormányzati többség is, hiszen ha nem így lenne, akkor a 2002. évi módosításkor kiiktatta volna a büntetőeljárás szövegéből. Természetesen számtalan kérdést felvet ez a régiúj jogintézmé ny, mert - és nem szívesen szembesül ezzel az ember - bizony a törvény előtti egyenlőség elve sérül. (17.20) Sérült ugyan a házi őrizet intézményének bevezetésekor is, de még inkább az óvadék intézményének a meghonosodásával. Hiszen óvadék letételére akkor van lehetőség, ha egyébként elrejtőzés és szökés veszélye fennáll, és ezért a terheltet le kellene a hatóságnak tartóztatnia. Ugyanolyan súlyú bűncselekmény, körülbelül azonos személyi körülmények mellett, nyilvánvaló, hogy az óvadék akkor lesz alkalmazha tó, ha a terhelt és a védő - nem biztos, hogy a minimálbérből - ezt a pénzösszeget fel tudja ajánlani a hatóságnak. Ezzel egyébként más probléma is lehet, és nem nyugtat meg bennünket a törvényjavaslat indokolása, amely azt mondja, hogy az óvadék a középré tegek tagjai számára is elérhető összegben állapítható meg - azok még mindig nem a szegények , tehát nem a gazdagok kiváltsága lesz, érvel tovább a javaslat. Én azt mondom, hogy lehet, hogy meg kell barátkoznunk az ügyfél büntetőeljárási törvény előtti eg yenlősége elvének feladásával, de még akkor is a törvénynek további garanciákat kellene nyújtania arra, hogy visszaélésszerűen ez a jog, az óvadék letételének joga nem kerül gyakorlásra. Nehogy az történjen - a javaslat karitatív szervezetekről is beszél , hogy amikor a terhelt helyett más teszi le az óvadékot, akkor azt a nyomorúságos és kétségbeesett helyzetben lévő terhelt esetleg igen jelentős piaci kamattal tartozzék visszafizetni. Egyébként itt a lehetőség, a kereskedelmi bankok minden további nélkül meghirdethetik a hitelakciójukat a rászoruló emberek részére óvadék céljára, hitelnyújtás végett. Nehogy aztán az történjen, hogy a VIPes ügyfelek segítsék ki esetleg a bajba jutott bankvezért óvadék letételével. Nem is merünk mi arra gondolni egyébként az ellenzék oldaláról, hogy gazdag, szervezett bűnbandák mentik ki tagjaikat a börtönökből, miként a javaslat fogalmaz. Sajnos, a vezérszónoklat időkerete nem teszi lehetővé, hogy az eljárási törvény további rendkívül érdekes rendelkezéseit elemzés tárgyáv á tegyük, az általános vita további szakaszában erre majd lehetőség mutatkozik, és akkor eloszlathatjuk azokat a kétségeket is, hogy általában az embereket csak a büntető törvénykönyv érdekli, az eljárásjog csak a szűkebb szakmai közönség érdeklődését vívj a ki. Ezért tehát folytatni fogjuk e törvényjavaslat eljárásjogi szabályokra vonatkozó rendelkezéseinek elemzését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiban. - Dr. Gál Zoltán tapsol.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm. Megadom a szót Dávid Ibolyának, az MDF vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony. DR. DÁVID IBOLYA , az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem fogom dicsérni ezt a törvényjavaslatot, és a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja n evében sok minden okot fogok felsorolni arra, hogy miért nem tudjuk támogatni. Nem tudjuk támogatni azt a javaslatot, amelyben a társadalom bűnözéssel szemben viselt érzületei és a bűnözéssel kapcsolatos elvárásai elsikkadnak. Nem tudom támogatni azt a jav aslatot, amely mögött nem áll koncepció, a tényleges helyzetet tükröző, jövőbe mutató büntetőpolitika. A büntetőjog világában nem tudok támogatni egy olyan törvényjavaslatot, amely mögött sajnos nem elvi és szakmai alapok húzódnak, hanem politikai akarat. Nem támogatható egy törvényjavaslat,
