Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szájer József):
1832 Ismételt felszólalásra megadom a szót Tállai András képviselőnek, FideszMagyar Polgári Párt. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Úgy érzem, hogy még további érveket kell elmondanom a kormánypárti képviselőtársaimnak, ezért engedjék meg, hogy a saját képviselőtársaiktól idézzek, és a saját képviselőtársaik által e tárgyban benyújtott módosító javaslat indoklását olvassam fel: "Egy alkotmányos jogállamban elsődleges elv, hogy a jogszabályokat kizárólag a független bíróságok értelmezzék . A jogállamiság és a jogbiztonság egyik alaptörvénye, a jogalkotásról szóló 1987. évi törvény szól a jogi normák rendjéről. A törvény a normákat alapvetően két csoportra osztja, jogszabályokra és az állami irányítás egyéb jogi eszközeire. Utóbbiakon belül jogi iránymutatás formájában az Országgyűlés és a kormány részére biztosítja azt a jogot, hogy elvi állásfoglalásban értelmezze a jogszabályokat." Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök képviselőtársai mondják ezeket, és folytatnám, hogy mit mondanak még ebbe n a tárgyban. Alkotmányban rögzített szabály, hogy adót csak törvény állapíthat meg, a PM azonban nem jogalkotó, az Országgyűlés által meghozott adótörvények rá ugyanúgy vonatkoznak, mint az összes adózóra, a társadalomra. Pont ezért biztosítja az Országgy űlés, és nem az egyes jogalkalmazók számára a jogértelmezés lehetőségét a jogalkotási törvény. A törvényjavaslat eme passzusa nemcsak a jogalkotási törvényt és ezzel együtt a magyar alkotmányt sérti, de emellett egyéb gyakorlati problémákat is okozhat. A b íróságok mint jogértelmező hatóságok a fék szerepét jelentik, amennyiben elejét veszik a jogalkalmazók önkényes jogértelmezésének. A jogalkotó szervek által kiadott jogértelmezések azonban a bíróságokat is kötik. Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróságot tö bb alkalommal is megjárta a kérdés, és álláspontja e tekintetben messzemenőkig következetes és egyhangú volt, amit az előbb már felidéztem. Tisztelt Képviselőtársaim! E módosító javaslatot 2002. november 11én dr. Csiha Judit országgyűlési képviselő és dr. Vastagh Pál országgyűlési képviselő terjesztette a parlament elé. Kérem ezek után önöket, lelkiismeretük szerint szavazzanak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megkérdezem, kíváne még valaki felszó lalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a záróvita e szakaszát lezárom. Megnyitom a vita utolsó szakaszát az ajánlás 16. és a második ajánlás 2. pontjára. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik. ) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a záróvita e szakaszát és a vita egészét lezárom. (14.30) Megkérdezem Burány Sándor, pénzügyminisztériumi államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi á llamtitkár : Nem. ELNÖK (dr. Szájer József) : Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatalokra kerül sor. Ennek során nem döntünk az ajánlás 6. pontjáról, mert az nem kapta meg a szükséges bizottsági támogatást. Az egységes javaslathoz benyújtot t további indítványok közül az alkotmányügyi bizottság az ajánlás 15., valamint 728. pontjait támogatja. Ezek közül a Fidesz képviselőcsoportja külön szavazást kért a 16. pontról. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae az ajánlás 15., valamint 728. pontjait, a 16. pont kivételével. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokat 215 szavazattal, 150 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az Országgyűlés elfogadta.
