Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Az Európa Tanács 2001. november 23-án kelt, számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1826 Tisztelt Országgyűlés! Szünet következik, 14 órakor sza vazással folytatjuk a munkánkat. (Szünet: 13.10 - 14.04 Elnök: dr. Szájer József Jegyzők: Németh Zsolt és dr. Világosi Gábor) Az Európa Tanács 2001. november 23án kelt, számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének m egerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat, folytatjuk munkánkat. Soron következik az Európa Tanács 2001. november 23án kelt, számítástechnikai bűn özésről szóló egyezményének megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája és a határozathozatal. (Zaj.) Az előterjesztést H/1166. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig H/1166/1., 2. és 3. számokon kapták kézhez. Megadom a szót H ankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, és szeretném, ha a képviselők csöndben hallgatnák. Államtitkár úr, öné a szó. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Mindkett őt köszönöm szépen, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményét 2001. november 23án Budapesten nyitották meg aláírásra. Az egyezmény az Európa Tanács történetében az első budapesti eg yezmény, egyben a számítástechnikai bűnözés elleni fellépés tárgykörében született első nemzetközi szerződés. (Folyamatos zaj.) A tárgykör fontosságának megfelelően már az aláírásra történt megnyitáskor az Európa Tanács történetében kiemelkedően magas szám ú résztvevő, 30 ország írta alá. (Az elnök a csengőt rázza.) Köszönöm szépen. Az aláíró országok száma időközben 33ra nőtt. A három részből álló budapesti egyezmény a részletes büntető anyagi jogi tényállások mellett eljárásjogi rendelkezéseket is tartalm az, és átfogóan szabályozza a nemzetközi együttműködés jogintézményeit is. Az egyezmény előkészítésével párhuzamosan Magyarországon is megkezdődött a büntető anyagi és eljárásjogi normák terén szükséges módosítások kidolgozása. A büntető anyagi jog terület én a büntető törvénykönyvet módosító 2001. évi CXXI. törvény iktatta be a Btk.ba az egyezmény rendelkezéseivel összhangban álló új szabályokat, tényállásokat. 2002. április 1jétől így hazánkban is büntetendő a számítástechnikai rendszerbe való jogosulatl an belépés, a számítástechnikai rendszer működésének megakadályozása, vírusok készítése, titkos belépési kódok jogosulatlan előállítása, megszerzése. A büntetőeljárási jog területén a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt átfogóan módosító 2002. évi I. törvény vezetett be az egyezmény rendelkezéseinek megfelelő szabályokat, illetőleg hozta létre egy új kényszerintézkedés, a megőrzésre kötelezés eljárásjogi alapjait. A megőrzésre kötelezés egy ideiglenes, biztosító jellegű kényszerintézkedés, amely az adatok birtokosának az adatok feletti rendelkezési jogát ideiglenesen korlátozza. Az adatok kezelője az érintett adatokat nem változtathatja meg és nem törölheti, biztosítva így annak lehetőségét, hogy a nyomozó hatóság az előtte még ismeretlen, nagy t erjedelmű adatkört a bűncselekménnyel összefüggő adatok gyűjtése érdekében később átvizsgálhassa.
