Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Püski András (MDF) - az oktatási miniszterhez - "Egy nyelvvel az Európai Unióba?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÜSKI ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár:
1818 Püski András (MDF) - az oktatási miniszterhez - "Egy nyelvvel az Európai Unióba?" címmel E LNÖK (dr. Wekler Ferenc) : (Jelzésre:) Az államtitkár úr nem kíván reagálni. Tisztelt Országgyűlés! Püski András, az MDF képviselője, kérdést kíván feltenni az oktatási miniszternek: "Egy nyelvvel az Európai Unióba?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. P ÜSKI ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt héten arról értesülhettünk, hogy az Oktatási Minisztérium tervei szerint 2003 szeptemberétől a gimnáziumokban heti öt órát kell majd az első idegen nyelv tanításá ra fordítani, mivel ennél kevesebb óraszámban nem lehet eredményesen és hatékonyan nyelvet oktatni. Ez így önmagában egy pozitív indítvány, mert ma már létfontosságú egy vagy több nyelvvizsga megszerzése, és ez valóban nehéz feladat heti öt óránál alacsony abb óraszám esetén. Azonban a gimnáziumokban mindössze hat óra áll idegen nyelvek oktatására rendelkezésre, így ezen módosítás azt eredményezné, hogy a diákok egyetlen nyelvet kezdhetnének tanulni a gimnáziumokban. A Magyar Demokrata Fórum szerint különöse n fontos erős minőségi követelmények felállítása és megkövetelése a középiskolák esetében is. És bár a gimnáziumokban valóban az a tapasztalat, hogy a tizedik, tizenegyedik osztály végére megugrik a nyelvvizsgát szerző diákok száma, vajon nem túl későe ek kor elkezdeni egy teljesen ismeretlen nyelv elsajátítását? Vajon mit lehet elérni a rendelkezésre álló másfélkét év alatt? A következő, szinte magától adódó kérdés technikai jellegű: hogyan oldható meg, hogy a nyelvvizsgát szerzett diákok azonnal elkezdhe ssék a második nyelv tanulását, hiszen nyelvvizsgák jóformán minden hónapban vannak? Hogyan lehetséges tehát új nyelvi csoportok létrehozása, ha a nyelvvizsgák megszerzésének időpontjai jelentősen szóródnak? Ez a rendszer kiválóan működik, felvetődik tehát a kérdés, hogy megtarthatjáke ezeket a rendszereket azok a gimnáziumok, ahol már ez eddig is bevett gyakorlat volt. Már most is sokszor akadályokba ütközik az angoltól eltérő nyelvcsoportok beindítása, megfelelő számú jelentkező hiányában. A jövőben a ki s nyelveket tanító pedagógusok jelentős hányada akár feleslegessé is válhat. (Az elnök jelzi az idő leteltét.) Mi lesz a kisnyelvek és a kis nyelveket (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) oktató pedagógusok sorsa? ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képv iselő úr, két perc áll rendelkezésre a kérdés feltevésére. Válaszadásra megadom a szót Hiller István államtitkár úrnak. DR. HILLER ISTVÁN oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését. Sok tekintet ben egyetértünk; azt gondolom, közösen gondoljuk, hogy Magyarországon a mi édes anyanyelvünk elsajátítása mellett minden magyar állampolgárnak, főleg a fiatal generációknak létfeltétele, hogy egy idegen nyelvet jól és használható módon tudjanak, és ezt a k ésőbbiekben kiegészíthessék. Az európai uniós csatlakozással kapcsolatban ugyanis vannak olyan kérdések, amelyek csak egy bizonyos társadalmi csoportot érintenek, és vannak olyan problémák, amelyek generációk egészére - én biztos vagyok benne, hogy az info rmatikai tudás és az idegennyelvtudás ilyen - kiható kérdések. Sajnálattal kell közölnöm, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon a használható módon idegen nyelvet tudó lakosság száma jelentősen nem emelkedett. Ma a magyar felnőtt lakosságnak 1215 száz aléka beszél használható módon idegen nyelvet; az, ami jelenleg a középfokú oktatási intézményeinkben folyik, ezzel a bizonyos kétszer háromórás megosztással nem teszi lehetővé, hogy
