Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyűlésének; az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az Országos Rádió és Televízió Testület besz... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SÁGI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÖRMENDY-ÉKES JUDIT, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke:
1757 eloszlatnom, tisztelt Szabó képviselő úr. Az események vagy a megtalált törvénysértések emelkedő száma annak köszönhető, hogy az ORTT meglehetősen heroikus erőfeszítéssel nagyon nagy számban emelte meg a megvizsgált órák számát. Százalékos arányban a megvizsgált órák relatív arányához képest a sz ankcionálható vagy szankcionálandó törvénysértések száma folyamatosan csökken. Tehát nagyon kérem, hogy ezt a félreértést tisztázzuk. Nem arról van szó, hogy egyszer csak sokkal nagyobb és ütősebb a törvénysértések száma és általában romlik a helyzet, hane m igenis az ORTT szankciópolitikája eredményes, de emellett az a struktúraszervezési erőfeszítésünk is eredményes, hogy egyre több műsoróráját tudjuk megvizsgálni a műsorszolgáltatóknak. Ez okozta ezt az alapvető félreértést. (15.30) Még egy nagyon fontos probléma van, amit az ORTT a saját hatáskörében soha nem fog tudni rendezni, és ez sajnos a szankcióalkalmazásunknak egy nagyon lényeges és a hatékonyságot illető elemét érinti, ez pedig a bírósági rendszer és annak a lassúsága. Jelen pillanatban a '96ban , tehát a legelső ORTTévben hozott határozatainknak több mint 50 százaléka még nem érte el az elsőfokú ítélethozatalt. Ezen körülmények között nagyon nehéz hatékonyan szankcionálni, mert a műsorszolgáltatók érthető módon nem egészen tudják komolyan venni a mi szankcióinkat, és itt megint csak vissza kell utalnom arra, amit Szabó képviselő úr mondott, hogy nagyon sok esetben a felsorolt problémák nem oldhatók meg az ORTT hatáskörében. A Műsorszolgáltatási Alap vonatkozásában előkerült, hogy tisztázni kellen e a feltételeket. Sajnos pontosan az inkriminált 2001es évben készített először az ORTT Műsorszolgáltatási Alapja pályáztatási tervet, ez a gyakorlat azóta is fennáll, tehát 2002re is van pályáztatási terve a Műsorszolgáltatási Alapnak. Azt gondolom, enn él többet jelen körülmények között nem tehetünk. Egy mondatban reagálnék arra, amit Pető úr mondott, s itt tulajdonképpen a szomorúságomnak kell hangot adnom. Mi nagyon komolyan vettük ezeket a beszámolókat, ez a minőségén és a mennyiségén is látszik, és a zt gondolom, hogy önök is komolyan veszik, amikor ezekről döntenek. Azt gondolom, hogy egy ilyen döntésnek alkotmányos jelentősége is van. Ezért nagyon keményen kerestem az elmúlt két óra vitáiban azt a logikai pontot, ahol meg tudom majd én is érteni, hog y miért a 2001. év az az év, amellyel kapcsolatosan a legtöbb kifogás felmerült. Őszintén be kell valljam, hogy vereséget szenvedtem, mert nem tudom felfedezni a dolgok menetében, a testület munkájában, illetve akár a leírt és meglehetősen rövid bizottsági határozati javaslatban vagy a bizottsági vitáról szóló jegyzőkönyvben foglaltakban azt az okot, amelynek alapján a 2001. év a testület teljesítményében kimutathatóan olyan csökkenést jelenthetne, ami alapján meg lehet indokolni a 2001. év tevékenységével kapcsolatos beszámoló el nem fogadását, szemben a többi évvel. Hogy csak egy példát említsek itt, ha például valóban a pártatlanság és kiegyensúlyozottság számarányait vesszük, ezek a számarányok állandósultak a magyar médiában. '97től 2002ig, tehát a mo st már lezárt 2002es monitoringvizsgálatok fényében is azt tudom mondani, hogy ez az arány, amely közel kétharmadegyharmad, sőt egy kicsit eltolódik ennél rosszabb irányba, most is így van, 2000ben is így volt, 2001ben is így volt, '97ben is így volt, és jelentős eltérést ettől a testület soha nem tapasztalt. Tehát azt gondolom, az alapkérdés az, hogy a magyar parlament, illetve a magyar ORTT együtt tude, együtt akare élni ezekkel a számarányokkal, elfogadjae ő ket, vagy pedig esetleg eszközöket biztosít az ORTT számára, ha úgy dönt a magyar parlament, hogy ezek a számarányok nem megfelelőek. Én nem szeretnék belemenni egy költségvetési vitába, bár bizonyos szempontból az érvrendszerek egyik része elment ebbe az irányba, csak azt szeretném mondani önöknek, hogy nem nagyon ismerek olyan költségvetési intézményt és olyan köztisztviselőket, akik úgy dolgoznának, ahogy nálunk kénytelenek már az elmúlt évtől is dolgozni. Nem nagyon tudok olyan intézményt, ahol ha este 10kor elmegyünk, biztosan fogunk égő villanyt látni, és ahol annyit dolgoznának az
