Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyűlésének; az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az Országos Rádió és Televízió Testület besz...
1731 v etíti elénk, hogy esetleg együtt kell működnünk ismét, és ez ügyben volnának álmatlan éjszakáink adott esetben. Engedjék meg, hogy a gazdasági függetlenségről kicsit hosszabban beszéljek. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy idézeteket fogok mondani. 1992ben az Alkotmánybíróság egy határozatában a következőket állapította meg - és innen idézem : "Az állami szervektől való szabadság követelménye a műsorok tartalmát illetően a törvényhozással és a kormánnyal szemben egyaránt fennáll. Mindkettő ki van téve a nyilvános kritikának és a társadalom azon keresztüli ellenőrzésének. Ezért egyiknek sem lehetnek eszközei a Rádióban és a Televízióban közzétett vélemények tartalmi befolyásolására. Az Országgyűlés meghatározó tartalmi befolyása a Rádióban és a Tele vízióban éppen úgy alkotmányellenes, mint a kormányé." Amit én teszek hozzá, az az, hogy a befolyás lehetősége nem pusztán a közvetlen befolyásolást jelenti. Az alkotmánybírósági határozat egyértelművé tette, hogy a befolyásolás közvetett módon, az intézmé nyek költségvetésének megállapítása kapcsán ugyanúgy megvalósulhat. Engedjék meg, hogy itt még egy alkotmánybírósági határozatot citáljak: "Alkotmányellenes a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetési előirányzatának a VII. miniszterelnökség fejezet en belül a 31. és 32. címben akként való elhelyezése, hogy a törvény egyszersmind előirányzatmódosítási jogot biztosít a kormány kijelölt tagjainak." Ez 1994ben volt. Világos ebből, hogy az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, a költségvetésen keresztül adot t esetben megvalósulhat az intézmények függetlenségének sérelme. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt a vitát itt most eldöntsük, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma az Alkotmánybírósághoz fordult annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy a jelenle gi médiafinanszírozási helyzet megfelele az alkotmányos kritériumoknak. Szó esett egy névsorról, Szabó képviselő úr felolvasott egy névsort, hogy kik távoztak a Magyar Rádióból. Szeretném önöknek elmondani, mert nem szeretném, ha ez a levegőben maradna, h ogy a Magyar Rádióból három ok miatt távoztak dolgozók, mind a három különböző volt. Azért nem sorolom fel őket, mert nem szeretnék ezzel is a találgatásoknak tápot adni. Azt viszont biztosan tudom önöknek mondani, hogy senki elbocsátva nem lett. Aki elmen t, annak oka volt arra, hogy elmenjen, és aki elment, megtalálta a számítását adott esetben a kereskedelmi médiumoknál - nyilvánvalóan nem mindenki természetesen. Én egy másik névsorral készültem, mert azt gondoltam, hogy illene köszönetet mondani azoknak a dolgozóknak, akik ezekben a percekben is a Rádióban dolgoznak. Azt gondoltam, hogy legalább egyszer, de először mindenképpen hangozzék el azoknak a vezetőknek a neve, akik kitartottak a Rádióban, mert hisznek a közszolgálati rádiózásban. Ezt a névsort az onban mégsem olvasnám fel, és ezt bocsássák meg nekem, a két névsort ugyanis semmiképpen sem szeretném szembeállítani egymással. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kíváne még az előterjesztők részéről valaki reagálni? (Senki sem jelentkezik.) Nem. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor. Az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyűlésének; az Országos Rádió és Televízió Testület 1997. évi beszámolójáról szóló országgyűlési határozati javaslat; az Országos Rádió és Televízió Testület beszámolója a Magyar Köztá rsaság
