Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - A Magyar Rádió Közalapítvány beszámolója az Országgyűlésnek 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról; a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakáról szóló beszámolóról szóló országgyűlési ha... - ELNÖK (Mandur László): - DR. PETŐ IVÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1715 (12.10) Ugyanúgy egyébként, mint ahogy a kuratórium nem pusztán a saját tevékenységéről számol be, hanem - ahogy itt szóban is elmondta Szadai elnök úr, és az írásos beszámoló is tartalmazza - természetesen magának a Magy ar Rádiónak a tevékenységéről is beszámol. Tehát amikor mi itt véleményt mondunk a beszámolóról, akkor a Magyar Rádió tevékenységét is mérlegeljük, ugyanakkor még egyszer szeretném egyértelművé tenni, hogy függetlenül a tartalmi véleménytől, már csak a tör vényesség okán sem tudjuk elfogadni azt a beszámolót, amelyik egy olyan időszakról szól, amely időszakban mi a kuratórium tevékenységében nem vehettünk részt közvetve, nem delegálhattunk a kuratóriumba jelöltet, illetve a nekünk járó posztokat nem tölthett ük be. Homa képviselő úr itt előttem felolvasott egy előre megírt beszédet, ami, kénytelen vagyok azt mondani, némi tiszteletlenség abban az értelemben, hogy egy ilyen típusú beszéd nem tud reagálni arra, ami előtte elhangzott. Szabó képviselő úr részben b izottsági előterjesztőként, részben pedig pártja nevében elég részletesen és szabatosan elmondta az egykori ellenzék, a mai kormánypárt kifogásait. Ha nem egy előre felolvasott beszéd kíván itt elhangzani, hanem legalább annyira tiszteljük egymást, hogy re flektálunk egymás mondataira, vagy nem teszünk úgy, mintha nem hangoznának el, akkor Homa képviselő úr nyilván nem mondhatta volna el azokat a dolgokat, amiket elmondott. Ami a médiatörvényt illeti, én ezt már javasoltam Homa képviselő úrnak, a legegyszerű bb, ha úgy tudja meg, hogy mi volt a médiatörvényt képviselők véleménye akkor, amikor a törvény megszületett, ha megkérdezi képviselőtársait, mondjuk, Deutsch Tamást, aki a törvény megalkotásában benne volt, és azonosult a törvénnyel, legalább annyira azon osult, mint más, akkori képviselő. Arra is kíváncsi lennék - hogy én ne kövessem el azt a hibát, amit Homa képviselő úr , hogy hol voltak azok a javító szándékú javaslatok a médiatörvény ügyében, amelyeket az előző parlamenti ciklusban az akkori ellenzék nem fogadott el. Ilyeneket nem láttunk. Mi azt mondtuk az előző parlamenti ciklusban, hogy addig nem tárgyalunk médiatörvényről, amíg a hatályos médiatörvényt sem tartják be az akkori kormánypártok; nem tartották be az egész cikluson keresztül. Egyébként e zt előre elárulhatom képviselő úrnak, az esetleges új médiatörvény ügyében és általában a törvények ügyében olyan törvényt nem lehet alkotni, amit ha egy kormány nem akar betartani, akkor a törvény ez ellen védelmet tud nyújtani. Az előző kormány nem akart a betartani a médiatörvény kurátorokkal kapcsolatos szabályait, ezért nem lehetett betartani. Ez nem a törvény zártságán, jóságán vagy minőségén múlott, hanem azon múlott, hogy a kormány nem akarta politikai okokból betartani azt a törvényt; mint azóta a b űnrészes Csurka István nyilvánosan bejelentette, hogy politikai megállapodás volt a Fidesz és a Magyar Igazság és Élet Pártja között, hogy megakadályozzák azt, hogy a mai kormánypártok kurátorai érdemi befolyást szerezzenek ebben a kuratóriumban. Azó ta hivatalosan a Fidesz egyetlen vezetője sem cáfolta ezt az állítást, egyébként nem azért igaz az állítás, mert Csurka István nyilvánosan megerősítette, hanem mielőtt ő ezt nyilvánosan kijelentette volna, az előtt is lehetett tudni, hogy a kuratórium ügyé ben folytatott manipulációnak ez lehet a hátterében. Továbbhaladva: a Rádió gazdálkodása stabil - mondja Szadai elnök úr, és ez tény. Szögezzük le természetesen, hogy a Rádió gazdasági működtetése sokkal szerényebb anyagi feltételeket igényel, mint a Telev ízióé, de az állítás igaz, még akkor is, ha a képviselőtársaim által említett problémák azért észlelhetőek. Tehát a stabilitás gazdasági háttere ma szerényebb, mint korábban, de ezért a Rádiót felelőssé tenni nyilván ebben a pillanatban értelmetlen lenne, és azt gondolom, hogy ez nem a Rádió mai vezetésén múlik. Azt azonban érdemes itt megjegyezni, hogy Szadai elnök úrnak az az itteni szóbeli beszámolójában tett kijelentése, ami úgy hangzott el, hogy még őrzi gazdasági függetlenségét a Rádió, méltatlan. A R ádió gazdasági függetlenségét és függetlenségét általában nem támadják, és az
