Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
1693 szolgálta a járványügyi érdekeket. Ha tehát valamit tennünk kell, akkor az egyébként az, hogy ennek a 14 évnek a szabályait átveze tjük majd ezen a szabályozáson; de ezt könnyebben meg tudjuk tenni, ha a szabályozást mégiscsak specifikáljuk, és nem általánosan hozzuk ezeket a felhatalmazásokat. A másik alkotmánybírósági határozat valóban régebbi történet, ez a részegek ellátásáról szó ló alkotmánybírósági határozat. Azt gondolom, nem lehet kifogást emelni az ellen, hogy megszüntetjük azt a gyakorlatot, miszerint a részegekre ráterheljük az ellátás költségeit, már csak azért sem, mert ez a ráterhelés inkább elméleti, mint pénzügyi jelent őségű volt, hiszen a behajtása gyakorlatilag nulla eredményességgel történt. Ami inkább felmerült, az a részegek ellátásának általános problémája, ahol nincsenek detoxikáló osztályok, de ez nem ennek a törvényi szabályozásnak a kérdése. Azt gondolom, szint én javításra érdemes még a salátának az a levele, ami igazából egy egyszerű uniós jogharmonizációs lépésnek tűnik: ez a diplomák elismeréséről szóló nemzetközi egyezmény átvezetése a törvényben. Véleményem szerint itt az orvosdiplomákkal nincs is igazából probléma, inkább az egyéb egészségügyi dolgozók esetében fog felmerülni a regisztrációnál és egyébként az azonosértékűség kezelése. Azt gondolom, e tekintetben finomításra szorul ez a szabályozás. Azért is érdekes egyébként ez a kérdés - most eltekintve a konkrét szabályozástól , mert az ember szembesülhet azzal, hogy nemcsak az Unióban félnek tőlünk, hanem idehaza is vannak mindenféle félelmeink az Unióval kapcsolatban. Jelentős kritika érte a törvényt azért, hogy miért nem írja elő a magyar nyelv megfele lő szintű tudását már a nyilvántartásba vételhez. Erre, azt gondolom, teljesen helyes az a szakmai válasz, hogy vannak olyan orvosi tevékenységek, amelyek esetében ez nem szükséges, tehát ez a törvényi szabályozás a nyilvántartásba vételhez nem szükségelte tik; magának az alkalmazónak a felelősségét jelenti az, hogy az illető képes legyen ellátni ezeket a feladatokat. De mint jogalkotóknak érdemes megnéznünk azt, hogy milyen félelmek kerülnek elő ezeknél a szabályozásoknál, hiszen lehet, hogy később szükség lesz ennek a finomítására. A következő szabályozásnál érdemes lenne kicsit mélyebben belemenni a problémába. Elég nagy nyilvánosságot kapott mostanság a családon belüli erőszak problémaköre. Ezzel a szabályozási ponttal szerintem az a probléma, hogy egyfaj ta hirtelen felindulásból elkövetett jogalkotásnak tűnik. Tehát egyfelől kevés a dolog, másfelől igazából majdnem feleslegesnek tekinthető pont ez a passzus. Azt gondolom, ha valamit tenni akarunk a családon belüli erőszak kapcsán - ami egyébként a legkevé sbé jogalkotási kérdés; bármennyire is szeretnénk tenni, ennek a problémái kevéssé jogalkotási, sokkal inkább végrehajtási problémákban gyökereznek , akkor érdemes lenne végiggondolnunk, és erre ez a pont lehetőséget ad, magának az orvosi titoktartásnak a problémakörét úgy egészében. Mert azon kívül persze, hogy a gyámügyet lehet értesíteni, megfontolandó, hogy szükségese esetleg helyenként feljelentési kötelezettséget előírni, vagy milyen más esetben írjuk elő ezt az egészségügyi dolgozónak; például akko r, ha hasonló visszaéléseket talál nem gyermekkorú, hanem korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen egyedek esetében. Tehát azt gondolom, hogy a probléma ennél a pontnál szélesebb; ha valamit akarunk még itt jogalkotási területen tenni, akkor ebből a szempontból ezt érdemes lenne végigvizsgálnunk. Ebből a szempontból kevésnek találom ezt a szabályozási pontot. Amit meglepve hallottam, az a költségvetési bizottságban hangozhatott el, hogy micsoda takarékos gazdálkodást fog eredmé nyezni a MEPek jogi személyiségének visszaállítása. Azt gondolom, hogy ezt érdemes megfontolni még egyszer, akár pénzügyi, akár praktikus szempontokból. A MEPek jogi személyiségének megszüntetésére ugyanis azért került sor, mert az országban 19 darab egé szségbiztosító működött, legalábbis jogértelmezési, eljárásjogi meg gyakorlati szempontból. Bárki, akinek volt olyan ismerőse, mondjuk, háziorvos, aki megyét váltott szerencséjére vagy szerencsétlenségére, az mind elmondhatta, hogy úgy érzi magát, mintha e gy másik országba költözött volna, legalábbis finanszírozási szempontból, 19 megyében 19féleképpen értelmezték a jogszabályokat. Azt gondolom, hogy ezzel a lépéssel, amikor megszüntettük a MEPeknek ezt az önállóságát, jelentős előrelépést sikerült tennün k az ügyben, hogy a jogszabályok
