Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TITTMANN JÁNOS (MSZP):
1691 elrendelheti a fertőzött személynek a fertőzés jellege szerinti egészségügyi intézmén yben történő kötelező gondozásba vételét. Jelen törvényjavaslatok a járványügyi intézkedések törvényi alapjait teremtik meg a fertőző betegség kóroki és kórfejlődési tényezőjére való tekintet nélkül. Egy másik népegészségügyi probléma, az alkoholizmus ment őszolgálatot terhelő részére vonatkozik az 1997. évi egészségügyi törvény 94. §ának módosítása; eszerint mentésre, azonnali egészségügyi ellátásra szorul az ittasság miatt tudatzavart állapotba került személy is. Mentális népegészségügyi problémákkal van összefüggésben a családokon belüli erőszak tragikus jelenségköre. A '97. évi egészségügyi törvény VI. fejezete tartalmazza az egészségügyi dolgozók jogait és kötelezettségeit. E fejezet 138. §át egészíti ki törvényjavaslatunk. Az egészségügyi szolgáltatók látóterébe került kiskorúak egészségének, testi épségének, testilelki fejlődésének biztosításához való jogának védelme érdekében az egészségügyi szolgáltatás során érvényesülő titoktartási kötelezettség általános szabálya alól mentesíti azon tevékenysége ket, melynek során az egészségügyi szolgáltató jogszabályban foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében valamely hatósággal egészségügyi, illetve személyazonosító adatokat közöl. A törvényjavaslatunk által módosított második nagy törvény a kötelező egész ségbiztosítási ellátásról szóló '97. évi LXXXIII. törvény. Elsőként az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket említem. Javaslatunk az élet, a gyakorlat által diktált feltételekhez igazítja a méretre készült gyógyászati segéde szközök rendelésének szabályozását. A jelen szabályozás szerint ezen gyógyászati segédeszközök csak a fekvőbetegintézetből való elbocsátást követően, a járóbetegszakrendelés keretei között rendelhetők. Ennek módosításával lehetővé válik, hogy a méretre k észülő, betanításhoz vagy a fekvőbetegellátás keretében elkezdett rehabilitációhoz szükséges gyógyászati segédeszköz már a bentfekvés alatt is megrendelhető legyen. Ugyancsak a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutást segíti elő azon javaslatunk, mis zerint méltányosságból, indokolt esetben, támogatással nem rendelhető nagy értékű gyógyászati segédeszköz árához is támogatást nyújtson az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója. A pénzbeni ellátásokat illető törvényjavaslatok közül a terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj számítására vonatkozó javaslatot emelném ki. A táppénz napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelez ett. Ez a rendelkezés a táppénz vonatkozásában egyértelmű helyzetet teremt, azonban nem oldotta meg a terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj összegének megállapításával kapcsolatos problémákat azon esetekben, amikor a jogosult nem rendelkezik táppénzalapot képező jövedelemmel, mert az adott jogviszonyban egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. Ezért az egészségbiztosítási törvény 39. §át egészítjük ki úgy, hogy az egészségbiztosítási pénzellátás - mind a terhességigyermekágyi s egély, gyermekgondozási díj, mind a táppénz esetében - összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell megállapítani, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Az egyes, egészségügyet és társadalombizto sítást érintő törvények módosításáról szóló javaslatunkban jelentősebben érintett törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló '98. évi XXXIX. törvény. A társadalombiztosítás pénzügyi a lapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló törvény értelmében az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási alapok felügyelete állami feladat, amelyet a kormány lát el, illetőleg az igazgatási szervek tekintetében e felada tot a kormány az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter útján gyakorolja. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter kormányzati feladatkörére, a meglévő és fenntartandó hatásköri megosztásra is figyelemmel, ja vaslatunk rögzíti a két miniszter előterjesztői jogállását a társadalombiztosítást érintő egyes jogszabályok tervezetei kapcsán, egyidejűleg biztosítva azt, hogy a miniszterek hatáskörüket teljes együttműködésben gyakorolhassák. Kiemelten
