Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SCHVARCZ TIBOR, a szociális és családügyi bizottság előadója:
1687 minisztériumi szabályozás nem biztosítja azt az átfogó, rugalmas szabályozást, amit egy kormányszintre vitt döntés biztosítani tud. A harmadik pontnál, a konzekvens racionális pénzfelhaszn álásnál két dolgot emelt ki a bizottság: az egyik a passzív táppénz intézményének a szabályozása, amely maximum 180 napra korlátozta a passzív táppénz igénybevételét, illetve főigazgatói engedéllyel, különös méltányolást érdemlő esetekben ezt maximum egy é vre biztosította; illetve az elévülési határidőnek a jogalap nélkül igénybe vett finanszírozási összegeknél egy év helyett két évre való kitolása. Mind a két intézkedés biztosítja azt, hogy az egészségügy területén a pénzösszegek racionálisan kerüljenek fe lhasználásra. Mindezek alapján a költségvetési bizottság az ülésen általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! A szociális bizottság előadój a Schvarcz Tibor képviselő úr. Megadom a szót a képviselő úrnak. DR. SCHVARCZ TIBOR , a szociális és családügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés szociális és családügyi bizottsága október 22én megtárgyalta a fenti t örvényjavaslatot. A bizottság ülésén szóba került az, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak államosítása után szükség lenne a társadalmi felügyeletre. Az előterjesztő képviselője elismerte, hogy ez a rész valóban hiányzik a most napirenden lévő j avaslatból, az ősz folyamán azonban benyújtásra kerül egy önálló törvényjavaslat ennek a kérdésnek a megoldására. A vita során felmerült a fertőző betegségekkel kapcsolatos szűrővizsgálatok köre, azok kiterjesztése a hozzátartozókra, a beteggel érintkezők körére. Ezzel kapcsolatosan aggályok fogalmazódtak meg, és a bizottság tagjai mindkét oldalról kifejezték azon óhajukat, hogy szeretnék látni a szűrővizsgálat hatálya alá tartozó fertőző betegségek listáját. Erre vonatkozóan az előterjesztő képviselője ígé retet tett. A kontaktuskutatásról is szó esett a bizottság ülésén. Itt elhangzott, hogy ez már régóta bevett gyakorlata a bőr- és nemibeteggondozóknak; itt a HIV esetében és más fertőző betegségek esetében ennek komoly közegészségügyi következménye is leh et. A szűrés megszigorítására elhangzott annak a svéd gyakorlatnak az ismertetése, miszerint Svédországban a kilencvenes évek elején megszigorították a HIVszűrések pozitív eredménnyel járó eseteit, ugyanis aki vagy anonim, vagy más szűrésnél pozitív eredm ényt mutatott fel, azt hatóságilag kötelezték gyógykezelésre. Ennek megfelelően Svédországban a HIV és az AIDS gyakorisága nem növekszik, sőt valamelyest csökken. Magyarország is kedvező helyzetben van az AIDSgyakoriság és a HIVgyakoriság vonatkozásában, köszönhető ez annak a korábban hozott rendeletnek, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélt. Ha mi meg akarjuk tartani ezt a jó és kedvező helyzetünket a HIV vonatkozásában, akkor mindenképpen ragaszkodnunk kell a szigorításhoz. A vitában elh angzott a salátamódszer kritikája is. Ez a törvény eredeti formájában is salátatörvény volt, és jelenleg a sok érintett törvény miatt célszerű ilyen formában beterjeszteni, mivel egyes törvényeket csak igen kis mértékben érint a módosítás, és ezért egy új törvényt beterjeszteni nem lenne célszerű. A betegjogi képviselő intézményének bevezetése is kérdéseket vetett fel. Ennek kapcsán elhangzott, hogy a betegjogi képviselő, valamint az ellátottjogi képviselő és a gyermekvédelem területén szükséges intézkedése k mindenképpen egy közös személyt igényelnek, és egy intézményen belül, egy közalapítványi formában képzelhető el ennek a működtetése. Ennek létrehozását célozza a most tárgyalandó törvényjavaslat.
