Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1684 kapcsolatos bizottsági vitában kaptak kiemelt figyelmet, í gy például a fertőző betegségek szűrésének, az egészségügyi adatok kezelésének problémáira. Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel komoly visszhangot kapott ez utóbbi, hadd kezdjem ezzel! A fertőző betegségek területén hazánk kiemelkedően jó helyzetben van a csa tlakozásra váró európai uniós tagjelölt országokhoz képest, de tudatában kell lennünk annak, hogy kiegyensúlyozott járványügyi helyzetünk megőrzése és megerősítése további nagyon differenciált erőfeszítéseket igényel. Az egészségügyi miniszter meghatározha t szakmai szabályokat, de a vizsgálatok kötelező jellegének előírása bármilyen formában a törvényhozás feladata. Ezért kellett felülvizsgálnunk, figyelemmel az alkotmánybírósági határozatra is, az idevonatkozó szabályokat. Fontos szempont az is, hogy az un iós csatlakozással megnövekvő mobilitás ne tegye ki a lakosságot az új fertőző betegségek fellángolásának, vagy ne adjon teret a régiek ismételt elterjedésének. Én magam természetesnek tartom, hogy amikor döntenünk kell arról, hogy kik milyen feltételek me llett kötelesek vállalni, illetve tűrni az érdekükben és a köz érdekében végzett szűrővizsgálatokat, akkor mérlegelnünk kell a minden embert megillető emberi jogok és a közösségi érdekek bonyolult kapcsolatát, és ez bizony egy rendkívül sokoldalú viszony. Döntenünk kell, hogy milyen megoldás mellett elégíthető ki mindkét követelmény, a két érdekcsoport milyen megoldás mellett sérül a legkevésbé. Az emberi jogi bizottság október 24i ülésén, szerintem helyesen, elhalasztotta a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságáról szóló döntését, mert az ülésen részt vevő adatvédelmi biztos észrevételeire tekintettel aggályosnak tartotta a törvényjavaslat idevonatkozó részét. Ismételt egyeztetést kért a bizottság a kormánytól az adatvédelmi biztossal, és az október 30i ülésén már olyan ajánlást fogadott el, az adatvédelmi biztos írásbeli véleményét és a kormány jelen lévő képviselőinek álláspontját megismerve, hogy elhárultak az általános vita megkezdése elől az alkotmányos és adatvédelmi aggályok. A biz ottság ajánlásában megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány részéről készség mutatkozik a konszenzus kialakítására. Az időközben lefolytatott konzultáció szándékom és megítélésem szerint is valóban esélyt ad arra, hogy módosító javaslatokkal a többség által támogatható megoldások kerüljenek a törvényjavaslatba. Szükségesnek tartom mégis ismételten hangsúlyozni, hogy az a jó megoldás, amely az egyéni és a közösségi érdekeket azok legkisebb sérelme mellett képes összehangolni, és fájlalom, hogy a jó komp romisszum nem jött létre - bizonyára a mi hibánkból - már a törvényjavaslat benyújtása előtt. Támogatni fogok ezért minden olyan módosító indítványt, amely a kérdés alkotmányos rendezését segíti elő. Tisztelt Képviselőtársaim! Szintén egy olyan alkotmánybí rósági határozat következményeként kiiktatásra kerülnek a több évtizedes múltra visszatekintő, rossz hírű detoxikáló intézmények. Természetesen ezzel az intézkedéssel senkit nem biztatunk arra, hogy egészségkárosító mértékben fogyasszon alkoholt, azonban m i is úgy látjuk, hogy nincs alkotmányos alapja annak, hogy megkülönböztessük a droggal vagy más drogpótló szerrel mérgezettek ellátásainak szabályait az ittas személyek detoxikációjától. Az utóbbiak költségeit eddig ugyanis maga az ellátott volt köteles me gtéríteni. A módosítással tehát kiiktatunk egy olyan szabályt, amely nagyon is alkalmas volt a diszkriminációra és az emberi jogok megsértésére. A közelmúltban egy interpellációra válaszolva kötelezettséget vállaltam arra is, hogy a gyermekbántalmazás viss zaszorítása érdekében eltüntetjük azokat a szabályozási réseket, amelyek az egyes szakmai területeket alig látható módon, de mégiscsak elválasztották egymástól. Ennek következményeként fordulhatott elő sajnos, hogy az egészségügyi rendszerben az észlelt bá ntalmazásokról vagy azok alapos gyanújáról a gyermekvédelmi rendszer felé nem érkezett jelzés kellő időben, vagy nem kaptak értékelhető információkat. Tudjuk, hogy az eddigi szabályozási diszharmóniának gyerekek lettek, lehettek az áldozatai. Az egészségüg y eddig gyerekvédelmi problémának tekintette a veszélyeztetettségüket, a gyerekvédelem viszont orvosi feladatnak tartotta a beavatkozást. Őszintén remélem, hogy az érintett szakemberek
