Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 5 (30. szám) - Révész Máriusz (Fidesz) - a miniszterelnökhöz - "Hol a több pénz, hol az adott szó becsülete?" címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
1620 A racionális magja valóban a z, hogy a normatívák hogyan képesek fedezni a közalkalmazotti béremelést. Ennek alapvetően két forrása van: az egyik forrás maga a normatívák emelése - biztosítékként, fedezetként ; a másik forrása pedig az, hogy növekszik az önkormányzatoknál helyben hag yott szja mértéke. Természetesen a magyar településrendszerben van egy olyan településtípus, ahol ez utóbbi kevéssé tud érvényesülni, és ott még pótlólagos támogatások kellenek ahhoz, hogy ezek a követelmények, má rmint a teljes finanszírozás követelményei teljesülni tudjanak. Egyébként a kormánynak jó néhány olyan programja van, többek között "A XXI. század iskolája" program, ami kifejezetten a hátrányos helyzetű térségek, kistelepülések kisebb iskoláinak a felújít ását szolgálja; ilyen ez "A XXI. század iskolája" program 6,7 milliárd forint értékben. Az ön felvetésének az irracionális része az, amit '96 és '98 között miniszterként szintén ezerszer hallhattam: az iskolabezárási hullámokról, a tízezres pedagóguselbocs átásokról szóló rémisztgetések. Akkor sem volt még ezres mértékben sem, növekmény gyakorlatilag nem volt, körülbelül 567 ezer volt, állandóan hullámozva, a munkanélküli pedagógusok száma Magyarországon. De ez egy fluktuáló szám volt, jelentős volt az e k örbe belépők és e körből kilépők aránya, és a pedagógusok száma Magyarországon nem csökkent. A közoktatási törvény előírásai egyébként olyan kötelezettségeket rónak az iskolákra és magára az oktatási rendszerre, ami jelentős pedagóguselbocsátással nem szám ol, és a következő oktatási reformjaink sem számolnak pedagóguselbocsátásokkal. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Viszontválaszra megadom a szót Révész Máriusz képviselő úrnak. RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót, el nök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Szerintem nem kellene ennyire lenézni a magyar társadalmat, Magyarországon tudnak számolni az emberek. Az iskola, óvoda költségeinek döntő részét a bérköltségek teszik ki Magyarországon; azt hiszem, ezt önök is tudják. N yilvánvalóan egy 25 százalékos normatívaemelés, pontosan ugyanúgy tudja, mint én, nem elég a megnövekedett bérköltségek fedezésére. Ebből az következik, hogy a dologi kiadások nem tudnak növekedni a következő évben, sőt az önkormányzatoknak más helyről is hozzá kell tenni ezekhez a forrásokhoz. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek, miniszter úr, a kistelepülések, mert rajtuk nem segít a helyben maradó szjahányad növekedése, hiszen tudjuk, hogy itt nagyon sok a munkanélküli, és nagyon kicsi a befolyó személyi jövedelemadó. Az önök politikájának pontosan az esélyegyenlőtlenségek növekedése lesz a következménye, ami nagyon súlyos károkat fog okozni a magyar oktatási rendszerben. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Visz ontválasz illeti a miniszter urat. DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter : Nem 2526 százalékos a normatívák emelése, hanem - számolni kell! - ennél a normatívák emelése jóval nagyobb, az alapnormatívák emelése is. Ugyanakkor pedig, ami az esélyegyenlőtlensé g növeléséről szóló riogatást illeti, pont mi kezdünk olyan típusú fejlesztésekbe, amelyek lehetővé teszik, hogy az olyan településekre is eljussanak azok az információk és eszközök, amelyekkel korábban a kisiskolák nem rendelkeztek. Ha önök nem lassítottá k volna le, nem fagyasztották volna be többékevésbé, mondjuk, a Sulinetprogramot, akkor ma Magyarországon az összes iskolában lenne internethozzáférés, akkor ma Magyarországon az összes iskolában hozzá lehetne férni mindahhoz az információhoz és adathoz , amihez az elit budapesti gimnáziumokban vagy iskolákban is, vagy akár nagy nemzeti könyvtárakban hozzá lehet férni.
