Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - Beszámoló a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről; a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről szóló beszámolóról s... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÚJHELYI ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
1530 alkotmánybírósági határozat nem tartalmazza azt, hogy a csonka kuratórium törvényes, pusztán annyit tartalmaz, hogy kisebb kár, mint ha egyáltalán nem volna. Abban szó volt arról, hogy itt tömegével küldött el az új kormány ve zető beosztású tévéseket a Televízióból, holott amikor a Magyar Televízióból a kormányváltás óta egyáltalán elküldtek valakit, azokat egy kivételével az önök idején kinevezett Mendreczky Károly, akkor még fideszes önkormányzati képviselő, televízióelnök id ején küldték el. Az a személy, aki azóta a Magyar Televíziót vezeti, Ragáts Imre, ugyanezen Mendreczky Károly javaslatára neveztetett ki tévéalelnökké ama kuratórium és kuratóriumi elnökség által, amely az azóta lezajlott tévépályázaton, hogy úgy mondjam, politikai hovatartozását elég világosan deklarálta. Azóta egyetlenegy vezető tévés került ki a Televízióból: az egyébként nyugdíjas korú Rér Éva nyugdíjba vonult. Ennyi történt, tisztelt képviselőtársaim. Az is elhangzott, hogy a politikai és a gazdasági cenzúra most már egyszerre érvényesül. Ezt Szalai képviselőtársunk korábban kicsit másképpen mondta; akkor azt mondta, hogy szemlátomást a korábbi politikai cenzúra gazdasági cenzúrává változott át. Ennek a mondatának nagyon örültem, mert implicite elismerte, hogy a Fidesz idején politikai cenzúra volt - ez most már kicsit változott. És végül, amiről itt már sokszor folyt a vita, hogy nem jelöltünk, holott, amint ezt elmondtuk, jelöltünk, csak az volt a cél, hogy ne lehessen ellenzéki jelölt a kuratórium elnökségében. Miért ne lehessen, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert a Magyar Televízió elnökét úgy kell megválasztani, hogy a kuratórium elnöksége kétharmados többséggel jelöl, és a nagykuratórium kétharm ados többséggel megválasztja. Ahhoz tehát, hogy egyértelműen az én emberem lehessen a Televízió elnöke, feltétlenül szükség van arra, hogy az ellenzék a kuratóriumi elnökségben ne szólhasson bele a jelölésbe. Ezzel persze még nincs elintézve a dolog, bizto sítani kell a civil kurátorok szavazatát is; de hogy az elnökségben nem ülhet ott ugyanannyi ellenzéki, mint amennyi kormánypárti, ebből a célból biztos. Ezért kellett ezt az egész szánalmas komédiát eljátszani. Az eredménye meg is volt, tisztelt képviselő társaim: előbb Szabó László Zsolt személyében, majd Mendreczky Károly személyében az akkori kormánytöbbséget szemrebbenés nélkül kiszolgáló két elnök uralta a televíziót. Mi volt a célja, tisztelt képviselőház, ennek az egyoldalú nyomulásnak, és annak, hog y egyértelműen az akkori kormánypártok emberei üljenek az elnöki székben? Természetesen volt egy politikai célja, hogy a Televízió legyen a jobboldal, az akkori kormánytöbbség szócsöve. Az 1994es választási vereségből a jobboldal elvileg levonhatta volna azt a tanulságot is, hogy nem érdemes gyúrni a Televízió és a közszolgálati médiumok tulajdonlásáért, mert hiszen 1994ben teljes egészében Nahlik és Csúcs teljes, mit tudom én, milyen jogkörű elnökök, alelnökök személyében megvalósult az akkori kormány el lenőrzése a közszolgálati médiumok fölött, és az akkori kormánypártok mégis hatalmasat buktak a választáson. De nem ezt a következtetést vonta le; 1999 tavaszán Orbán Viktor akkori miniszterelnök már el is mondta, azt a következtetést vonták le, hogy nincs kiegyensúlyozva a Magyar Televízió, a Rádió és a sajtó, és ezért ki kell egyensúlyozni. Ez volt, tisztelt Ház, a politikai cél a közszolgálati médiumok elnöki pozícióinak egyértelműen kormányhű emberekkel történő betöltésével, és hogy ez a cél megvalósult , azt bizonyítják az ORTT idevonatkozó megállapításai és határozatai, amelyek a Televízió elfogultságát bizonyítják. Bizonyítják a nyilvánosságot vizsgáló civil szervezetek megállapításai, és bizony bizonyítja az EBESZjelentés, tisztelt képviselőtársaim. De volt egy gazdasági cél is természetesen, erről Keller képviselőtársunk beszélt az imént, hogy külső gyártású műsorokra kötött nem értékarányos szerződésekkel, hihetetlen összegben megváltott közvetítési jogokkal, értékarányt egyáltalán nem tükröző filmv ásárlásokkal ezen a csatornán keresztül lehessen pénzt kipumpálni a magyar költségvetésből. És ez a cél is maradéktalanul teljesült, tisztelt képviselőtársaim; a Vitézyféle cég, a Wermerféle cég és az összes többi, talán kisebb kaliberű, de ugyanilyen mó don lejátszott pénzkivitel történt meg az elmúlt négy év során. Szalai Annamária képviselőtársam azt mondta, hogy egy komédia részesei vagyunk. Ez nézőpont kérdése, tisztelt képviselő asszony; a mi szempontunkból nézve valóban komédia, az önök
