Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - Beszámoló a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről; a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről szóló beszámolóról s... - KÓSA FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1505 A továbbiakban a törvény 55. §ából idézek néhány alapvetően fontos passzust. "(1): A közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok. (4): Az Országgyűlés mindhárom kuratóri umba különkülön, legalább nyolc tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával egyenként. (5): Az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden kép viselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani. (8): A kuratórium elnöksége akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztja." Eddig az idézet. (Szalai Annamária: Tovább?) Azt hiszem, e rendelkezések megértéséhez nem szükséges különösebb jogás zi előképzettség. Írni, olvasni tudó emberek első olvasásra vagy akár első hallásra is fölfoghatják, hogy ezek a passzusok a törvény preambulumában megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják. Mindazok pedig, akiknek van némi fogalmuk Európa történelmér ől, az európai társadalomfejlődés folyamatairól, arról is meggyőződhetnek, hogy ezeknek a törvényi követelményeknek politikai jelentésük és erkölcsi jelentőségük is van, védelmezik a közszolgálati médiumok szabadságát és függetlenségét bármiféle önkényes v agy diktatórikus hatalmi törekvésekkel szemben. Sajnálatos, de tagadhatatlan tény, hogy az elmúlt két és fél év során a kormányzó erők, minimális parlamenti többségükkel visszaélve, és egy szélsőséges ellenzéki párttal együttműködve megakadályozták e törvé nyi követelmények érvényesülését. A kuratóriumok elnökségébe a törvény által előírt minimális nyolc tag helyett csupán négy tagot választottak, semmibe vették a mindenkori kormányzó pártok és a mindenkori ellenzéki pártok kötelező egyensúlyára vonatkozó el őírásokat, ezáltal az esélyegyenlőség demokratikus követelménye helyett a kirekesztés és a kisajátítás önkényes módszereit alkalmazták. E nyilvánvaló törvénysértést annak idején a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze is megállapította. Becsületére legyen mon dva, inkább lemondott tisztségéről, mintsem hogy szakmai és erkölcsi meggyőződése ellenében cselekedjen. Tisztelt Országgyűlés! A médiatörvény előírásaival ellentétes csonka kuratóriumok létrehozása jelentős mértékben korlátozta a tájékoztatás és a tájékoz ódás szabadságát, hátráltatta az információs hatalom demokratizálását, veszélybe sodorta a kiegyensúlyozott tájékoztatás megvalósítását, és árnyékot vetett az Európai Unióhoz való csatlakozásunk ügyére is. Számomra ebben a sajnálatos ügyben nem is az a leg elkeserítőbb, hogy ez megtörtént, hanem hogy mindez megtörténhetett, mégpedig a különféle diktatúrák gyötrelmes emlékeivel a tudatunkban, a demokratikus rendszerváltás után egy évtizeddel. Szeretnék még szólni az úgynevezett csonka kuratóriumok működésének néhány konkrét jogi és gazdasági következményéről is. Egyegy törvénysértés néha olyan, mint a láncreakció, végeláthatatlan folyamatokat indíthat el. Vegyünk egy egyszerű példát! A médiatörvény 61. §a úgy rendelkezik, hogy a kuratórium összes tagja, tehá t minimálisan négy plusz négy, azaz nyolc tagja kétharmados többséggel tehet javaslatot a Magyar Rádió, a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió elnökének személyére. Mivel azonban a csonka kuratóriumoknak nem voltak ellenzéki tagjai, és mivel a törvény szerint a kuratórium elnöksége csak akkor alakul meg, ha valamennyi tagját megválasztják, mértékadó jogászi szakvélemények szerint a csonka kuratóriumi elnökség által javasolt részvénytársasági elnökök a törvény betűjével és szellemével ellentétesen lettek megválasztva. Vagy itt van például az ellenőrző testületek esete. Idézek a médiatörvény 62. §ából. "(1): A közalapítvány kuratóriumának tevékenységét ellenőrző testület ellenőrzi. (2): Az ellenőrző testület elnökből és két tagból áll. (3): Az ellenőrző t estület elnökét és egy tagját az Országgyűlés ellenzéki képviselőcsoportjai, egy tagját a kormánypártok képviselőcsoportjai jelölik. (4): Az ellenőrző testület a kuratóriumoktól tájékoztatást kérhet, és az iratokba betekinthet. A kuratórium jogellenes dönt ései, illetve a közalapítvány gazdálkodásával kapcsolatos hiányosságok, és az alapítványi célok megvalósulását sértő vagy veszélyeztető döntések esetében értesíti az Országgyűlés elnökét, illetve az Állami Számvevőszéket. A kuratórium éves beszámolóját az ellenőrző testület véleményével kell az Országgyűlés elé terjeszteni."
