Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
1477 számára élhető Magyarországért, azért a Magyarországért, amel y biztos jövőt jelent gyermekeinknek - az európai Magyarországért. Ahogyan Csengey Dénes mondta: "Európába, de mindahányan!" Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Az írásban előre jelentkezett képviselők felszólalása után megkérd ezem, kíváne még valaki felszólalni. Megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, MDF. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Mind a vásárlókat, a fogyasztókat, mind a kistermelőket előnyösen érintő törvényjavaslato t tárgyal a tisztelt Ház. Látszólag ellentmondó ez a megállapítás, hiszen hogyan is lehetnének előnyösek a kistermelők számára a fogyasztóknak biztosított többletjogok, de a törvénytervezet olyan fizetési biztosítékokat is garantál a kistermelők számára, a mely biztosítékok előnyei lényegesen felülmúlják a kistermelőkre és a kiskereskedőkre háruló újabb fogyasztóvédelmi kötelezettségeket. Úgy is megfogalmazhatnám tömören a véleményemet, hogy ennek a törvénynek az életbelépését követően mindenki jól jár, legf eljebb az ügyeskedők, a szélhámosok, a monopolhelyzetükkel eddig visszaélők járnak majd rosszabbul. Sajnos, ez az előnyös fordulat nem mindenki számára következik be belátható időn belül, és ezen a ponton nem értem az előterjesztő szűkkeblűségét. Az új tör vényhelyek a vásárlók számára egyértelműen kedvezőbb helyzetet teremtenek meg a szavatosság és jótállás, továbbá a termékfelelősség területén. Például a szavatossági jogokra vonatkozó új előírások révén a szavatossági igények érvényesíthetőségének határide je a fogyasztók számára az eddigi hat hónapról két esztendőre emelkedik. A használt árucikkek vásárlóit is védik a jövőben a törvények, és legalább egyéves szavatossági határidőt biztosítanak számukra is. Ezzel a használt áruk értéke is, megbecsülése is me gnövekszik, hiszen az egyéves szavatossági idő révén tudatossá teszik azt, hogy ami használt cikk, az nem feltétlenül rövid időn belül használhatatlan roncs vagy hulladék. Ennek a szemléletnek az elterjedése környezetvédelmi és takarékossági szempontból is számos társadalmi előnnyel jár majd. A fogyasztóvédelem pozícióit erősíti az az új előírás, amely szerint a fogyasztói szerződésben automatikusan semmis az a kikötés, amely a törvényi rendelkezésektől a fogyasztó kárára eltér. (11.00) Ez azt jelenti, hogy ha a jövőben a megtévesztett vagy szándékosan rosszul informált fogyasztó a maga számára hátrányos feltételeket vállalt valamely vásárlási szerződésben, akkor is érvényesíthetőek az érdekei, mert semmissé válnak a számára előnytelen kikötések. A fogyasztó védelmi előírások többsége már az Unióba történő várható belépésünk előtt, jövő év közepén hatályba lép. Ezen a ponton van egy nagy gondom a törvényjavaslattal, tisztelt államtitkár úr. Ha a fogyasztókat védő rendelkezések hatályba tudnak lépni már az Unió hoz történő csatlakozásunk előtt, akkor a kistermelőket védő szabályok miért nem tudnak? Mire is gondolok? Ma országszerte általánosan panaszkodnak a kistermelők, a szolgáltatók és a kiskereskedők a nagyon rossz fizetési fegyelemre. A rosszul vagy késedelm esen fizetők túlnyomó többsége tőkeerős nagyvállalat vagy nagyáruház, amelyek nem gazdálkodási gondjaik miatt teljesítik késve fizetési kötelezettségeiket, hanem egyszerűen csak azért, mert monopolhelyzetük van, mert ők diktálhatják a beszállítók felé a fi zetési feltételeket. Visszaélnek, sőt tömegesen visszaélnek nagyságukkal és súlyukkal, és ez a magatartásuk évente számos kisvállalkozót tesz tönkre. Az Unióban jogszabályok sora védi a szállítókat, amelyek közül többet példásan átvesz ez a törvényjavaslat is, például a késedelmi kamat a szerződésben meghatározott fizetési határidő vagy fizetési időszak lejáratát követő naptól már esedékessé válik. Amennyiben a szerződés nem rögzíti a fizetés napját vagy a fizetési időszakot, akkor a kamatfizetési kötelezet tség kezdő időpontja már 30
