Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. EÖRSI MÁTYÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1468 Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát csak előnyö kről tudok beszámolni, kérdés, hogy vane hátránya a mediálási eljárásnak. Akárhogy töröm a fejem, nincsen. Nincsen, mert ha kiderül, mondjuk, három hónap elteltével, hogy a mediálás nem vezet eredményre, akkor a felek még mindig fordulhatnak bírósághoz, e rről a képviselőtársaim beszéltek. Ha egy átlagos vagy akár háromnégy éves bírósági eljárásban elvesztenek a felek kéthárom hónapot, az semmi ahhoz képest, hogy megadták az esélyét a békés megállapodásnak. Arra a kérdé sre, hogy mire alkalmas a mediálás, azt kell hogy mondjam, majdnem mindenre alkalmas. Vannak olyan ügyek, ahol kevésbé, vannak olyan ügyek, ahol jobban alkalmas. Amire különösen alkalmas - és csak megemlíteném, erről is volt már szó : családjogi ügyek, vá lóperek, gyerekelhelyezési ügyek. Gondoljanak bele, nem mindegy egy családban, amikor megállapodnak, hogy az a kisgyerek hányszor láthatja a papát vagy a mamát, hogy ez egy olyan eljárás végén születik meg, ahol a felek meggyűlölik már egymást, vagy pedig olyan eljárás végén, ahol a felek jó hangulatban, egymással kooperálva tudnak megállapodni; apa, anya, gyermek, mindenki jól jár egy ilyen eljárással, szemben a küzdelemmel. Hogy mennyire terjedt el: az Egyesült Államokban rendkívüli módon, általában az an golszász országokban, Japánban és az Európai Unióban jön föl; nem eléggé terjedt még el, de azért jön föl. Úgy gondolom - és örülök, hogy az államtitkár úr említette ezt az expozéjában , hogy az Egyesült Államok néhány tagállamában vannak olyan polgári el járásjogi törvényi kikötések, hogy a felek csak akkor fordulhatnak bírósághoz, ha igazolták, hogy előtte megpróbálkoztak ezzel a mediációs eljárással. Ha ezt nem teszik meg, a bíróság el is küldi őket, hogy tessék először megpróbálni megállapodni. Úgy gond olom, hogy ez egy bölcs dolog. Elfogadom azt az érvet, hogy talán még egy kicsit idő előtti, de azért ezen érdemes gondolkodni, hogy mikor lehetne a felperesi legitimáció feltételeként szabni - elnézést a csúnya jogászi szakkifejezésért , hogy a felek for duljanak bírósághoz. Tehát a mediáció dicsérete után hadd foglalkozzam egy kicsit a törvényjavaslattal, amelyet - ahogy többen felhívták a figyelmet - az Orbánkormány terjesztett elő egy korábbi változatban. Úgy gondolom, hogy ennek megfelelően én egy kic sikét óvatosabban kezeltem volna a jelenlegi kormányzat részéről. A törvényjavaslat általában támogatandó, úgy érzem, egy kicsikét etatista szemléletű, egy kicsikét túl centralizáló. Van egy olyan probléma, hogy ha egy intézmény még nincs bevezetve, akkor azt gondoljuk - és ezt hányszor halljuk , hogy akkor ennek az intézménynek egy törvény kell. Nem vagyok arról meggyőződve, hogy mindenképpen egy törvény kell ahhoz, hogy egy tevékenység elterjedjék, maga a törvényjavaslat indokolása is írja, hogy ezzel ma gasabb rangra emelődik a mediálás. Nem hiszem, hogy a törvényekkel kellene egy tevékenységnek marketinget végezni. Nem tiltakozom az ellen, hogy így történik, csak többet kellene foglalkozni ezzel, és ha nemcsak ez a vita, hanem a sajtó, amely ezt a vitát nézi, egyébként többet ismertetné a mediálást, az persze helyes lenne. Egy kicsit a szemléletbeli problémákra felhívnám a figyelmet, erről beszélt fideszes képviselőtársam is. Van egy strukturális probléma: egy kicsit olyan, mint az ügyvédi törvény, kezdőd ik azzal, hogy szervezeti feltételek, ki hogyan lehet mediátor, ha rosszul végzi, akkor milyen fegyelmi eljárás. Úgy gondolom, erre mind nincsen szükség, jobb lenne, ha a törvény lényegében magára a mediálásra koncentrálna, és ezekkel kevesebbet foglalkozn a. Úgy vélem, hogy ezek a szervezeti, nyilvántartási, fegyelmi ügyek nem annyira fontosak. Ha egy mediátor jól végzi a munkáját, van eredménye, ha nem, akkor meg nincsen, a fegyelem szerintem itt nem nagyon merülhet fel. (10.20) Nekem nem tetszenek a mediá torrá válás feltételeit meghatározó szabályok. Kérem, gondoljanak bele, hogy egy kis faluban van egy öreg bácsi, akit mindenki tisztel, a vitában hozzá fordulnak, és ő mindig segít nekik, hogy hogyan találjanak megoldást - nos, ő nem fog megfelelni ennek a törvénynek, de azért most miért ne végezze ezt a tevékenységét? Vagy kérem, gondoljanak bele
