Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1463 arra, hogy olyan vagyoni és személyi kérdéseket, amelyek ezzel a törvénnyel rendezhető k, megfelelő emberi hangon, megfelelő gondolkodással, józan belátással egymás között le tudjanak rendezni. Én őszintén remélem, hogy ez a konfliktuskezelő kultúra, amire ez az új törvény kellő hatással bír, vissza fog csengeni majd a politikai vitakultúrár a is, tehát amikor ez a törvény a napi életben hasznosul, itt, a parlamentben is fogjuk ennek a gyakorlati hasznát érezni. Az államtitkár úr ugyan nem szólt róla, de annyit el kell mondanunk, hogy önmagában a törvény jogharmonizációs kötelezettséget nem te ljesít. Annyiban teljesít, hogy az igazságszolgáltatás szerepvállalásával, illetve lehetőségeinek a felszorításával hozzájárul egy valóban korszerű és valóban hatékony igazságszolgáltatás mielőbbi kialakításához, és annyiban jogharmonizációs jellegű, hogy hasonló tartalmú törvények élnek már az Európai Unió tagállamaiban is és ismeretesek az Egyesült Államokban is. Tehát ilyen értelemben, még ha direkt jogharmonizációs kötelezettség nem is áll fenn, mégiscsak erről beszélhetünk. Összefoglalva annyit kell el mondanom igen tisztelt képviselőtársaimnak, hogy mind a magam, mind az MSZPfrakció nevében messzemenőleg támogatom a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását, és őszintén remélem, hogy akár kormánypárti, akár igen tisztelt ellenzéki képviselőtársaim a hozzász ólásaikkal ez irányba fognak menni, tehát ez a törvény mielőbb elfogadásra kerülhet és mielőbb hatályba léphet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Megadom a szót a Fidesz vezé rszónokának, Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/1092. számú törvényjavaslat, amely a közvetítői tevékenységről szól, egyszer már megjárta a parlament üléstermét: Dávid Ibolya korábbi igazságügyminiszter terjesztette elő ugyanezen a címen, T/5128. számon. Ahhoz az előterjesztéshez képest a jelenlegi előterjesztés, a törvénytervezet szövege aligalig tartalmaz valami változást; főleg a közve títői tevékenységért felszámolható díjban van különbség, ott ugyanis ez maximálva volt, itt pedig nyitott. Ezzel a törvénytervezet 28. §a foglalkozik. De nem akarok a dolgok elébe menni, mert a kiindulópontomat a 2. és a 3. § képezi, amely fogalommeghatár ozás meghatározza magának a közvetítői tevékenységnek a fogalmát, és meghatározza azt, hogy a közvetítőnek mi a tevékenysége. Ezt nagyon röviden összefoglalva úgy lehet megfogalmazni, hogy egy vitamegelőző, pert elkerülő eljárásról van szó. Olyan jogi inté zmény és rendelkezés a jelenleg hatályos törvényünkben, amely azt célozza, hogy a felek a vitáikat ne csak a bíróság ítélete alapján tudják rendezni, jelenleg több is van. Először is a polgári törvénykönyvet említeném, amelyben az egyezség intézménye éppen azt célozza, hogy a felek az eredeti követeléseikből valamit engedjenek, és így megegyezésre jussanak. Ugyanezt tartalmazza tulajdonképpen a polgári perrendtartásnak az az intézménye, amikor szünetelést lehet kérni, és ennek az egyik oka éppen ez lehet, h ogy azért kérik a per szüneteltetését a felek, mert alaposan feltehető, hogy meg fognak tudni egyezni a vitás ügyben. De ilyen a kisajátításról szóló törvény is, amely már ezt a bizonyos egyezséget nemcsak hogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten kötelezően írja elő, mert mielőtt maga a kisajátítási eljárás megkezdődne, akkor kötelező az egyezség, és akkor maga az egész kisajátítási eljárás sem olyan formában bonyolódik, mint ahogy aztán a törvény azt később lehetővé teszi azok számára, akik nem kötöttek egy ezséget. Ezen kívül is számtalan olyan törvény van, amely hasonló intézményt fogalmaz meg, mint a közvetítői eljárás, ezeket felsorolom, és aztán megpróbálom kimutatni azt, mégis mi a különbség köztük. Ilyen először is a választottbírósági eljárásról szóló törvény, a sportról szóló törvény, a fogyasztóvédelemről szóló törvény, a munka törvénykönyvéről szóló törvény és az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvény, amelynek kapcsán a választottbírósági eljárásnál főleg gazdasági
