Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 29 (28. szám) - A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PUSZTAI GYULA, a rendészeti bizottság előadója:
1418 Az ehhez szükséges kéto ldalú megállapodások megkötését már több állam is kezdeményezte. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy tegnap Szlovéniában, Ljubljana mellett, a brdói kastélyban volt egy olyan, tíz államot érintő nemzetközi tanácskozás, amelynek a meghívot tjai és résztvevői a tíz állam belügyminiszterei voltak, és az illegális migráció elleni küzdelem konkrét teendői voltak a cél. Ezen a konferencián olyan nyilatkozatot fogadtunk el és én írtam alá a Magyar Köztársaság kormánya nevében, amely nyilatkozat ré szesei mai európai uniós tagállamok, a csatlakozási tárgyalásokat folytató államok, illetve ezen a körön kívül lévő államok is, mert valamennyien egyetértettünk abban, közös érdek az, hogy az illegális migráció és a szervezett bűnözés jeleit mutató illegál is migráció és egyéb cselekmények érdekében hatékonyabb fellépésre legyen képes a magyar hatóság is. Ebben a nyilatkozatban kinyilvánítottuk azt a szándékunkat, hogy megszületnek azok a belső jog részét képező törvények is és megszületnek azok a konkrét fe lhatalmazások, amelyek lehetővé teszik, hogy a konkrét ügyekben, esetekben szorosabb legyen az együttműködés a bűnüldöző hatóságok között, hogy lehetőség legyen adatcserére, információcserére, konkrét információk kicserélésére a tekintetben, hogy például a z illegális migráns csoportok merre, hogyan mozognak; ez együttes, hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Ahhoz, hogy Magyarország érdekében is tovább tudjuk ezt az intézményes kapcsolatrendszert fejleszteni, szükség van arra, hogy ezt a törvényt elfogadja a Magyar Országgyűlés. A törvény elképzeléseink szerint a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lépne hatályba. A törvénynek a határon átnyúló figyelés rendelkezéseihez kapcsolódó szabályai, valamint a forró nyomon üldözés intézménye viszont csak k ésőbb, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor lépne hatályba. Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi szervezett bűnözés, illetve a bűnözés határokat nem ismerő más formái elengedhetetlenné teszik, hogy a bűnözés elleni egységes eur ópai fellépés szerves részei legyünk. Távolmaradásunkkal a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem terén számos korláttal szembesülhetünk. Mindezekre tekintettel kérem, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottsági állásfoglalások ismertetésére kerül sor. A rendészeti bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Pusztai Gyulának, a rendészeti bizottság előadój ának, ötperces időkeretben. DR. PUSZTAI GYULA , a rendészeti bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A rendészeti bizottság az október 9ei ülésén tárgyalta a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló T/990. szám ala tt benyújtott törvényjavaslatot. A bizottság a törvénytervezetet 12 igen és 8 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. A vita során elsődlegesen kérdések merültek fel abban a tekintetben, hogy a törvényben foglaltak mennyire illeszkednek be az eddigi bűnüldözési gyakorlatunkba, elfogadása és alkalmazása esetén milyen új kihívások várnak a magyar bűnüldöző szervekre. Abban egységes volt a véleményünk, hogy az európai uniós csatlakozásunkat követően a határokon átnyúló bűnözés, különösen a s zervezett bűnözés elleni fellépés sikerességét az szolgálhatja, ha a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás szervei egymással hatékonyan együttműködhetnek, illetve tevékenységüket meghatározott feltételek érvényesülése esetén saját államuk határain túl is fo lytathatják. A kérdések elsődlegesen abból fakadtak, hogy a törvénytervezet a bűnüldöző szervek együttműködésének belső jogi alapjait teremti meg; a konkrét részletes szabályokat azok a kétoldalú szerződések fogják majd tartalmazni, amelyek ma még nem isme rtek, illetőleg az előkészítő tárgyalások folyamatban vannak. Ugyancsak értelmezési problémát jelentett, hogy a tervezet a magyar büntetőeljárás sajátos tagozódása miatt büntetőeljáráson kívüli szakaszokban engedi meg a bűnüldöző szervek közvetlen
