Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 29 (28. szám) - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény és a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1414 vonatkozó rendelkezéseket visszavonni , hogy a törvény hatálybalépését követően a bíróságok, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács maga állíthassa össze a következő évre vonatkozó költségvetését. Egy nagyon rövid kitérő erejéig vissza kell t érnem az elmúlt évtizedre, amely mögöttünk áll, hiszen ez a javaslat szorosan összefügg azzal a bírósági és igazságszolgáltatási szervezeti reformmal, amelyet még az 199498 között tevékenykedő kormány indított el, és amelynek következetes végrehajtását ez a kormány is nagyon fontosnak tartja. Az elmúlt időszakban megszülettek azok a törvényi rendelkezések, amelyek lehetővé tették a bíróságok szervezeti függetlenségét. Megalakult az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, és a bíróságok kikerültek az Igazságü gyi Minisztérium fennhatósága alól. A kormány fontosnak tartja, hogy a hatalmi ágak elválasztásának elve minden tekintetben következetesen érvényesüljön, ezért úgy gondoljuk, helyes az, ha törvényi szinten szabályozzuk, hogy a végrehajtó hatalom az igazság szolgáltatással kapcsolatban ne gyakorolhasson olyan jellegű befolyást, ne lehessen olyan hatással egy másik hatalmi ágra, amely annak a költségvetésére vonatkozó előterjesztést jelenti. A törvényjavaslat semmi mást nem tartalmaz, mint ennek a lehetőségét. Miért tartjuk ezt fontosnak? Csak így érvényesül következetesen a hatalmi ágak elválasztásának rendje. A szervezeti függetlenséghez, bármilyen szervezet függetlenségéhez alapvetően szorosan hozzátartozik annak pénzügyi függetlensége is, hiszen anélkül a f üggetlenség nem valódi függetlenség. Hasonló gyakorlatot már hosszú évek óta folytat a Magyar Országgyűlés, hiszen mindannyian tudjuk, hogy az Alkotmánybíróságra vonatkozóan ugyanilyen módon, azaz az Alkotmánybíróság által megfogalmazottan és a parlament á ltal módosítható, megváltoztatható módon kerül a kormányzat számára igazából csak postási szerepet játszó törvényjavaslat a Ház elé. Ha a tisztelt Ház ezt a javaslatot elfogadja, akkor a bírói szervezetre, a bíróságok tevékenységére vonatkozóan is ugyanez a helyzet keletkezne. Ez azért is fontos, mert ha a bíróságok saját maguk készíthetik el a következő évre vonatkozó költségvetési tervezetüket, elképzeléseiket, akkor nyilvánvaló, hogy sokkal egyértelműbben, következetesebben és világosabban jelenhet meg a z általuk megfogalmazott fejlesztési akarat, és megjelenhetnek azok a költségvetési preferenciák is, amelyek óhatatlanul máshogy, mindenképpen csorbított formában jelennének meg abban az esetben, ha ezt a javaslatot a Pénzügyminisztérium készítené el, még ha egyeztet is az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal. Ebből az is következik, hogy ebben az esetben - ha a törvényjavaslatot a Ház elfogadja - az igazságszolgáltatási szervek elképzeléseiről dönt majd a parlament. Úgy gondolom, az minden parlamenti fr akció számára egyértelmű és evidencia - hiszen korábban sem vitatta soha senki , hogy az ország költségvetéséről való döntés minden jogállamban a parlament ősi és elvonhatatlan joga. Természetesen az országgyűlési képviselők bármelyik költségvetési fejeze tre vonatkozóan előterjeszthetnek módosító javaslatokat, ami vonatkozik az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra is. Ez a törvény kétharmados támogatottságot igényel. Az ellenzék korábban úgy nyilatkozott, hogy nem tudja támogatni, majd miután leválasztot tuk az előző törvényjavaslatról, olyan információkat kaptunk, miszerint elviekben egyetértene vele, sőt ezen felül a támogatásban is reménykedhetünk. Tudom, hogy módosító javaslatot is nyújtottak be tisztelt ellenzéki képviselők, a bizottságban természetes en mód nyílik arra, hogy ezt részletesen megvitassák. Nagyon kérem, hogy ne csak a gyakorlatot fogadják el ilyen módon az ellenzéki frakciók, hanem járuljanak hozzá ahhoz is, hogy a mindenkori kormányzat a mindenkori parlamenttel és az Országos Igazságszol gáltatási Tanáccsal szemben ezt a törvényes kötelezettséget legyen kénytelen teljesíteni, mert ez ad valódi garanciát arra, hogy ez a szervezeti működés a pénzügyi függetlenség terén is így történjen meg. Mi ezért ragaszkodunk a törvényi szabályozáshoz, és őszintén remélem, hogy a tisztelt ellenzék - ahogy azt az
