Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 29 (28. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
1360 amikor nyilatkozatot, kijelentéseket t esz. Amikor egy ellenzéki képviselő, aki egyébként korábban az ország miniszterelnöke volt, azt mondja egy idegen, egy külföldi hírügynökségnek, hogy az ország válság felé tart és a gazdasági összeomlás határán van, akkor rosszul teszi ezt. Az előző ciklus ban, tisztelt képviselőtársaim, amikor kritikai észrevételeket fogalmaztak meg az akkori ellenzéki képviselők, akkor őket hazaárulónak nevezték a másik oldalról, és ez nagyon helytelen volt. Mi nem gondoljuk, hogy hazaárulók azok az ellenzéki képviselők, a kik bírálnak, csak azt gondoljuk, hogy valótlanságokat állítanak, és ez nem helyes - különösen nem helyes akkor, ha ezt az ország volt miniszterelnöke teszi. Én arra kérem önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a nemzet jövője iránti felelősségtől vezérel ve felelősségteljesen nyilatkozzunk. Nem vitatom el az ellenzék jogát a bírálatra sem itthon, sem külföldön, de akkor az a bírálat legyen megalapozott, és ne ártó szándékú. Én megértéssel viseltetek minden ellenzéki képviselőnek a talán nem túl jó lelkiáll apota iránt, ez különösen most, a helyhatósági választások után érthető, de ez ne sarkalljon senkit sem arra, hogy felelőtlen kijelentéseket tegyen, és ezzel az ország jövőjét, sorsát kockáztassa. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy közös ügyről van szó, egy sz ent ügyről van szó; én kérem, hogy ebben működjünk együtt. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. A kormány nevében megadom a szót Kovács László külügyminiszter úr nak. Öné a szó, külügyminiszter úr. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban igaz, hogy már nincs öt évre a csatlakozás, most már tényleg ott vagyunk az Európai Unió küszöbén, de a zért még vannak elvégzendő feladataink, vannak még nyitott kérdések. Az első: mikor és hogyan sikerül lezárni a csatlakozási tárgyalásokat? A második: hogyan sikerül az ország felkészítését befejezni? És a harmadik: hogyan sikerül a közvélemény felkészítés ét befejezni; ez nemcsak a népszavazás miatt, hanem az ország harmonikus beilleszkedése szempontjából is elengedhetetlen. Ebből a szempontból, mármint a tárgyalások lezárása szempontjából örvendetes fejlemény az, ami Brüsszelben a rendkívüli csúcsértekezle ten történt. Most valóban közelebb kerültünk a tárgyalások lezárásához, hiszen született egy megállapodás, a közös álláspont kialakításához szükséges megállapodássorozat az Európai Unió csúcsértekezletén, vagyis megszületett a közös álláspont, lehet tárgya lni, és ha lehet tárgyalni, akkor van esély a tárgyalások lezárására is. A második dolog: megállapodtak abban, hogy a közös agrárpolitika 2006 végéig változatlan. Emlékezetes, hogy nem ok nélkül tartottunk sokan attól, hogy a közös agrárpolitika reformja e setleg késlelteti a bővítés végrehajtását - ez a veszély is elhárult. A harmadik dolog: megállapodtak abban, hogy a közös agrárpolitikát, általában a közösségi politikákat ki kell terjeszteni valamennyi új csatlakozó államra. Vagyis az a négy állam, amelyi k mostanáig azt a felfogást képviselte - Svédország, Hollandia, NagyBritannia, Németország , hogy az új tagállamok ne részesüljenek a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekből, mert az úgyis le lesz majd építve, mert az úgyis meg fog szűnni, ez az akadály i s elhárult. Abban is egyetértés volt, és ez is fontos dolog, hiszen valamennyien, az előző kormányoldal és ellenzéki oldal, és most is ugyanazt képviseljük, hogy az új tagállamok még átmenetileg se váljanak nettó befizetővé; ez is meghallgatásra talált. Ső t, most már úgy tűnik, azt is kezdi megérteni az Európai Unió, amit erre még rátettünk, hogy pénzügyi pozícióink, pénzügyi mérlegünk az Európai Unió irányában 2004ben, a csatlakozás utáni évben már jobb legyen, mint 2003ban volt; ez is fontos és örvendet es fejlemény.
