Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 29 (28. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
1352 képviselő urat frakcióvezetőhelyettesnek megválasztotta . Kívánok eredményes munkát a frissen megválasztott frakc ióvezetőhelyetteseknek! (Zaj.) Köszönöm a képviselőtársaim figyelmét. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai é s munkaügyi miniszter, "Tanulás egy életen át" címmel. Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy a kormány nevében felszólaló miniszter úrnak öt perc áll rendelkezésére a Házszabály értelmében. A képviselőcsoportok vezetői kétperces időtartamban hozzászólásr a kérhetnek szót. Miniszter úr, öné a szó. KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi erőforrás minősége, tehát az emberek tudása, képzettsé ge ma is meghatározza mindannyiunk életesélyeit és természetesen ezen keresztül az ország tőkevonzó képességében is meghatározó. Mindeddig ebben a kérdésben Magyarország sikeresnek bizonyult. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Áprilisban!) Magyarország az első tíz évben a tőkevonzó képességet illetően megelőzte a környező országokat és hasonló földrajzi, gazdasági körülmények között is Magyarországra jóval nagyobb arányban érkezett a működő tőke külföldi befektetők részéről, mint bármely, környékünkön lévő más országba, s ennek magyarázata egyedül az emberi erőforrás minősége, az itt élő emberek tudása, szakképzettsége, kultúrája, és ez nemcsak pillanatnyi értelemben, hanem természetesen évszázados hátteret is tekintve igaz. Most újabb kihívások előtt állunk , hiszen ennek az előnynek a fenntartása a tét; fenntartása akkor, amikor kinyílik a világ előttünk, felnyílik a piac, a munkaverseny, ilyen értelemben a munkaerőpiacon kialakul egy globális helyzet, és ez természetszerűleg újabb kihívást jelent Magyarorsz ág és minden itt élő számára is. Másrészt tudni kell azt is, hogy már most ez a kihívás a magyar gyakorlatban egyfajta strukturális munkanélküliségben is tükröződik, tehát sokak esélyeinek egyidejű nem teljesülésében. Sokan nem dolgoznak ugyanis, és ugyane bben az időszakban az új befektetők adott régióban sem találnak munkavállalóra. Ilyen értelemben nem talál egymásra a kínálat és a kereslet, és ennek nem elsősorban csak és kizárólagos regionális okai, hanem képzettségben rejlő okai is vannak. Az európai u niós felzárkózás a bérek felzárkózását is jelenti. Magyarán, ha a befektető egy ilyen helyzetben meg akarja őrizni a versenyképességét, nyilvánvaló módon az igényesebb tudás, a kvalifikáltabb munkaerőt igénylő feladat irányába kell fejlesztenie, és ha fejl eszt, az az érdekünk, az ország érdeke, és mindenkinek egyénileg is az érdeke, hogy rendelkezésére is álljon a kvalifikált munkaerő. Akkor nem megy el, ha a fejlesztéséhez megtalálja a hátteret, ha a kutatófejlesztő tevékenységhez, a logisztikai központok , az irányító központok idehozatalához jó hátteret talál a kormányzati magatartásban és természetesen a gazdaságpolitikai feltételekben, a rendelkezésre álló munkaerő képzett, kvalifikált és általában erre az új minőségre begyakorlott. Ahhoz, hogy ez rende lkezésre álljon, az emberek képzése oldalán áttörést kell elérnünk. Érvényre kell juttatnunk a felnőttképzésben az egy élethosszig tanulás új rendszerét, amelyik is megteremtheti minden magyar munkavállaló számára, hogy adott szakmájában a legmodernebb ism eretekkel rendelkezhessen, és ehhez háromöt évente felfrissíthesse a tudását, vagy ha a munkaerőpiac úgy igényli és az ő esélyeit ez adja meg, tegye lehetővé új szakma választását pályakorrekcióval, képzéssel. Az IBMjelenségre hosszú távon ez ad választ. Az IBMjelenségre hosszú távon a GE fejlesztése ad választ, ahol is alacsonyan kvalifikált, alacsony béren végzett munka helyébe magas kvalifikáltságot igénylő, magasabb bérű munka jön Magyarországra. Ez a kitörés Magyarország
