Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 24 (27. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS IMRE (MSZP):
1320 a dókedvezménnyel is támogatást kapjon. Ha tehát a kormány ezt így véli, akkor célszerű, ha ezt az általunk említett kategóriára is kiterjeszti, hiszen a minőségi tudás, a tudás alapú társadalom, az élethosszig való tanulás - ami nem jelent mást, mint felnőt tképzést, átképzést, továbbképzést - támogatását is szükségessé teszi. Ezt célozza tehát a felnőttképzésben részt vevő magánszemélyekre való kiterjesztés. A másik körre való kiterjesztés pedig egész egyszerűen méltányosság, hiszen nem sok különbség van, le galábbis célszerűség szempontjából aközött, hogy egy középiskolai tanuló vagy egy felsőoktatásban részt vevő hallgató használ számítógépet tanulmányaihoz. Ugyanolyan célszerű ez a felsőoktatásban részt vevő hallgatónak is. Ebben az esetben a hallgató azonb an személyi jövedelemadójából, minthogy az esetek túlnyomó többségében nem fizet ilyet, nem tudja adóalapjából leírni ezt az összeget, ezért javasoljuk, hogy a szülők tehessék ezt meg helyettük. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Kárpát i Zsuzsa képviselő asszonynak, MSZP. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Kósáné dr. Kovács Magda képviselőtársammal módosító javaslatot nyújtottunk be a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításához a T/945. számon benyújtott törvényjavaslathoz. A módosító javaslatunknak a lényege, hogy a családi adókedvezményt az élettársi jogviszonyban élőkre is kiterjesztjük, azokra, akik élettársi jogviszonyban gyermeket nevelnek. Azért szeretnénk ki terjeszteni, hogy ők is igénybe vehessék ezt a fajta adókedvezményt. A jelenlegi hatályos szabályozás szerint ugyanis a családi adókedvezmény megosztására csak a házasok számára van lehetőség. Ez azon túlmenően, hogy indokolatlanul tesz különbséget együtté lési formák között, ütközik más jogszabályokban leírtakkal is. Nevezetesen két olyan törvény van - az egyik az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló és az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, ahol különbözőképpen kezeli a törvény a családok és a családi jogállás fogalmát. A személyi jövedelemadóról szóló törvényben a személyi és családi adókedvezményt csak az adózó házaspár tudja megosztani, aki házas; aki csak élettársi jogviszonyban él, az nem. (Herényi Károlyt a jegyzői székben V incze László váltja fel.) A családok támogatásáról szóló törvényben viszont emelt összegű családi pótlékot csak az kaphat, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, illetve nincs élettársa. Tehát a törvényalkotó kettős mércét alkalmaz, n egatívan diszkriminálja, hátrányos helyzetbe hozza az élettársi közösségben, az élettársi jogviszonyban élőket. Ezt a negatív diszkriminációt kívánjuk a módosítással megszüntetni. A szocialista frakció az elmúlt időszakokban is többször bírálta törvénymódo sítással és interpellációval a Fideszkormány által bevezetett kettős mércét. Úgy ítéljük meg képviselőtársammal, hogy most teljesülhet egy nagyon régi kérés. Annál is inkább, hiszen ennek költségvetési vonzata minimális, viszont 2530 ezer gyermeket érint , olyan gyermeket, akiket élettársi közösségben élő családok nevelnek. Módosító javaslatunk tisztázza azt a problémát is, hogy ki minősül élettársnak, ki és mikor tekinthető egyedülállónak. Kérjük az ellenzék támogatását is módosító javaslatunkhoz. Köszönö m szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Következik Farkas Imre képviselő úr, MSZP. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány olyan módosító javaslatról szeretnék szólni, amit képviselőtársaimmal együtt nyú jtottam be, és a mezőgazdasági termelők kedvezményes adózásáról szól. A 23. és 24. ajánlási pontban a termőföld bérbeadására nyújtottunk be módosító javaslatot. Mint ismert, a kormány a termőföld bérbeadása esetén nem követeli meg a 20 százalékos
