Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 24 (27. szám) - Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényjavaslat részletes vitája - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1295 Köszönöm szépen. (Szalay Gábor felé fordulva:) Megkérem képviselőtársaimat, hogy feltűnő módon ne telefonáljanak az ülésteremben. Egyébként a házbizottság többször megkérte képviselőtársaimat, hogy ne telefonáljanak. Megkérdezem, kíváne val aki felszólalni ötperces időkeretben a részletes vita harmadik szakaszához. (Nincs jelentkező.) Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát is lezárom, és megnyitom az utolsó vitaszakaszt, a 15., 16. és 17. pontokra. Előre írásban bejelentkezett Tállai András képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Elég furcsán érzem magam, mert nincs kivel vitáznom. A Házszabály szer int ez részletes vita, vita nincs közöttünk. Ezek szerint amiket mondok, ezt az Országgyűlés teljes egészében elfogadja, úgyhogy majd kérem a kormánypárti képviselőket, hogy amikor ezekről a módosító javaslatokról szavazás lesz, akkor is viselkedjenek ilye n következetesen, és úgy, ahogy a vitát nem vették fel az ellenzéki képviselőkkel, majd a szavazásnál is gondolkodjanak ugyanúgy, tehát teljesen egyformán. Nézzük, hogy mit mond ez a három módosító javaslat! Folytatva a kereskedelmi és vendéglátó tevékenys éget végzők kizárását - hogy úgy mondjam - ebből az evalehetőségből, ez a módosító javaslat megengedné azt, hogy számukra is kedvezőbb legyen az eva mint adózási forma, hiszen a 16os módosító javaslat számukra megengedné, hogy lényegében ne 15 százalékos adóval, hanem mindössze 7,5 százalékos adóval adózzanak; mindezt úgy, hogy amikor az adójukat számolják ki, akkor az adóalapjukat kellene csökkenteni az elért adóalap 50 százalékára, és így jönne ki a 7,5 százalékos adó. A kereskedők és vendéglátósok probl ematikájáról már beszéltünk, számukra egyáltalán nem éri meg ezt választani a jelenlegi formában, nemcsak az árbevételi határ miatt, hanem amiatt is, hogy túl magas számukra az adózás, hiszen ők anyagot szereznek be, illetve árut vásárolnak, azt értékesíti k, és a kettő közötti árrés, illetve áfakülönbözet nincs olyan magas, hogy a 15 százalékkal megérje nekik ezt az adózási formát választani. Ezzel a törvényjavaslat minimum 60 ezer vállalkozót teljes egészében kizár abból a lehetőségből, hogy ezt válassza. A másik a tárgyi és alanyi adómentességet választók, illetve a tárgyi és alanyi adómentességben lévők, tehát akik nincsenek az áfakörben. A tárgyi, amikor olyan tevékenységet végez, hogy nem kell áfát fizetni utána, az alanyi pedig, aki a 2 millió forintos bevételi határt nem éri el, ezért választhatja az alanyi adómentességet. Képzeljék el, hogy az ő esetükben, akik eleve nem is fizetnek áfát, a 15 százalékos mérték túl magas, tehát nincs a tevékenységüknek olyan nyereségtartalma. Ezért azt javaslom, hogy az ő esetükben, hogy még választhatóbb legyen ez az egyszerűsített vállalkozási adózás, ezért a 15 százalékról szintén 7,5 százalékra csökkenteném az adó nagyságát. Innentől kezdve egészen bizonyos, hogy az alanyi és tárgyi mentességet választók közül is s okan be tudnának lépni ebbe a körbe, és tudnák ezt választani. Tehát jól érzékelhető, hogy a módosító javaslataim egy része kedvező feltételeket teremt, különösen a kereskedők és vendéglátósok tekintetében, ugyanakkor pedig több százezer vállalkozót érint a tárgyi és az alanyi adómentes áfakörben, illetve az áfakörben nem lévőknél, ők is nagyon sokan vannak. Másrészt bizonyos tekintetben pedig a visszaélések visszaszorítására teszek javaslatot akkor, amikor a köztartozás feltételrendszerét előírom, illetve akkor, ha a szolgáltatás vonatkozásában a százezer fölötti számlázás esetében előírnám azt, hogy szerződést kell kötni egymással, és a szerződés nyilván tartalmazza azt, hogy azt a szolgáltatást el is kell végezni. Tehát ahogy mondtam: ma lehet kiadni olya n számlát az evás körben, hogy nem is kell elvégezni a szolgáltatást. A 15ös módosító javaslat pedig egyszerűen csak arról szól, hogy az evás adóalanynak a jövőben meg kellene őriznie azokat a bizonylatait, amelyek a vagyongyarapodását jelentik a vállalko zásában.
