Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 23 (26. szám) - Himnusz - "Éljen hazánk, magyar nemzetünk!" című dal a Szenátorok Kórus előadásában - Az Országgyűlés elnökének ünnepi beszéde - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZILI KATALIN, az Országgyűlés elnöke:
1201 szabadságharc zászlaj át díszegyenruhás katona hozza be a terem közepére. A zászlók érkezését követően a parancsnok távozik az ülésteremből.) ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm a köztársasági elnök urat, a miniszterelnök urat, a jelen lévő képviselő ket, kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri az ünnepi ülésünket. Az Országgyűlésnek az 1956os forradalom és szabadságharc 46. évfordulója és a köztársaság kikiáltásának 13. évfordulója alkalmából összehívott ünnepi ülését megnyitom. Beje lentem, hogy az ülés vezetésében Nagy Nóra és Lévai Katalin jegyzők lesznek a segítségemre. Himnusz ELNÖK (Mandur László) : Felkérem a jelenlévőket, hogy együtt énekeljük el a Himnuszt . (A jelenlévők felállva eléneklik a Hi mnuszt.) " Éljen hazánk, magyar nemzetünk!" című dal a Szenátorok Kórus előadásában ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Most hallgassuk meg a Szenátorok Kórus előadásában az "Éljen hazánk, magyar nemzetünk!" című dalt! (A kórus a karzaton elénekli a dalt. - Taps.) Az Országgyűlés elnökének ünnepi beszéde ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen a Szenátorok Kórusának a gyönyörű dalt, és felkérem Szili Katalint, az Országgyűlés elnöké t, tartsa meg ünnepi beszédét . (Dr. Szili Katalin fellép a szónoki emelvényre.) DR. SZILI KATALIN , az Országgyűlés elnöke : Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Kedves Honfitársaim! Ünneplő Országgyűlés! Köszöntöm mai ünnepi ülésünk valamennyi meghívot t vendégét. Engedjék meg, hogy külön köszöntsem az 1956os szervezetek képviselőit, '56 kiemelkedő személyiségeit, köszöntöm képviselőtársaimat s mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ünnepi ülésünket. Azt mondják, a szerencsésebb népek történelme maga a f olytonosság, a kevésbé szerencséseké pedig csupa megtagadás és csupa nekiveselkedés. Mégis minden náció históriájában léteznek olyan események, amelyek jelentőségét butaság vagy politikai elvakultság megkérdőjelezni. A mi történelmünkben sajnos elég messzi re kell visszamennünk ahhoz, hogy ilyen eseményt találjunk. Honfoglalásunk óta talán csak az államalapítás volt ilyen. Szent István művét szerencsére eddig még igazán senki sem merte kisajátítani, ha értelmezése körül akadtak is furcsaságok. A rendszervált ás után őszintén reméltük, hogy annyi álságos évtized után végre március 15e, XIX. századi polgári forradalmunk kirobbanásának napja minden magyar egységes ünnepe lesz. Ám ebben a hitünkben, valljuk be őszintén, keserűen csalatkoztunk. 1956. október 23áv al kapcsolatosan pedig még rövidebb ideig élhetett bennünk az illúzió. Korántsem az emelkedett hangulat
