Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosának köszöntése - Az országos hulladékgazdálkodási tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - VARJU LÁSZLÓ (MSZP):
1174 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy visszatértünk abba a mederbe, hogy iga zából egy szakmai párbeszéd folyjék, és ezeket a kérdéseket tekintsük át, még akkor is, hogyha az elmúlt percekben megtudtuk, hogy az összes bizottságban hozzá nem értő, dilettáns ellenzéki képviselők vannak, akik megtévedésből értettek egyet azzal, amit k orábban saját maguk is támogattak. De remélem, hogy ezen túl tudunk lépni, s így akkor azt is el tudom mondani Horváth képviselőtársamnak, hogy nekem a saját gyerekem iskolájába kell bevinnem azokat a szárazelemeket, ott élnek ezzel a lehetőséggel, és itt, Budapest közelében ezt meg lehet tenni. Azt gondolom, hogy ez helyben megoldható és jól eljárható kérdés. Magyarországon az elmúlt évtizedekben egyrészt a jogi szabályozás, másrészt a műszaki megoldások hiánya miatt, továbbá gazdasági okokra is visszaveze thetően az emberi munkavégzés során keletkezett hulladékok kezelése, elhelyezése, minimalizálása nem volt megoldott. A nemzeti környezetvédelmi program részeként kidolgozásra kerülő országos hulladékgazdálkodási terv éppen ezért nagy jelentőségű, és ezért ezt ennek is kell tulajdonítanunk. Az elkészített terv feladatmeghatározásaival szakmailag teljes mértékben egyet lehet érteni, a kitűzött feladatok súlyozása azonban néhány gyakorlati hulladékártalmatlanítási munka tanulságait figyelembe véve korrigálható . A kitűzött feladatok alapvetően műszaki, jogi, továbbá ismeretterjesztési feladatokra is csoportosíthatók. Valamennyi feladat megvalósítását a gazdasági lehetőségek teszik függővé. A kitűzött műszaki feladatok céljaira jellemző, hogy valamennyi esetben m űszaki fejlesztési, kutatási munkát vagy különböző feladatok megoldására alkalmas modern, hatékony technológiák, berendezések megvásárlását igénylik. A rendszerváltást követően a műszaki fejlesztő, kutató és tervező intézetek nagy része megszűnt vagy néhán y részproblémára szakosodva végzi jelenleg is munkáját. Egyéb bonyolultabb környezetvédelmi probléma megoldásánál a pályázók széthullott, egykori kutató szakemberek által alapított kft.kben és bt.kben dolgoznak. E vállalkozásoknak nincs elegendő tőkéjük arra, hogy a potenciálisan meglévő szellemi értékeket környezetvédelmi feladatok során gyakorlati értékké konvertálhassák, és ezért az esetek többségében viszonylag alacsony színvonalú, lehetőleg egyszerű eszközöket igénylő, számos esetben problémát elodáz ó megoldás születik. Néha még az sem. A környezetvédelmi feladatok kivitelezésénél az esetek nagy részében alapszempont, hogy a lehető legolcsóbb és ne a legmegfelelőbb megoldások kerüljenek megvalósításra. Az elmúlt években gyakorlattá vált, és a jelenleg i helyzet is azt tükrözi vissza, hogy a keletkezett hulladékokat némi előkezelést követően külföldre kell szállítani. Így került ártalmatlanításra a hírhedt garéi hulladék is, fejlett nyugati országok voltak a befogadók. Kevésbé ismert, hogy a garéi hullad ék egy részét Ausztriában, a bécsi hulladékégetőben ártalmatlanították. Talán nem kell bizonygatni, hogy Ausztriában a környezeti károk felszámolása és megelőzése kritikusan komoly követelmény, mégis Bécsben, a lakott területhez viszonylag közel, a garéi h ulladék égetésére lehetőség volt. Az ürömi és a budafoki gázgyári massza ártalmatlanítása, amelynek költsége sok milliárd forint, várhatóan szintén az előbbi módon történik, és kiszállítjuk akkor is, amikor erre magyar mérnökök által kifejlesztett, gyakorl atilag meglévő létesítményeinkben megvalósítható, hasznosítható technológia áll rendelkezésre. A technológia kifejlesztői az eddig gyakorlatnak megfelelően technológiájukat külföldön értékesítik, még az is lehet, hogy a hulladékot külföldön befogadó cégnél . Második témakörben foglalkozni szeretnék azzal, hogy a dokumentum reálisan 2008ig tervezi az égetőkkel kapcsolatos elővizsgálatok elkészítését. Azonban az égetéses előkezelés még nem teljes ártalmatlanítás, hiszen az égetési maradék - körülbelül 2530 s zázalékos tömeg - szintén végleges lerakásra szorulna. Felhívnám a figyelmet, hogy az Európai Unió által megkövetelt érték, miszerint 5 százalék alatti szervesanyag tartalmú hulladékot lehet csak lerakni, nem kizárólag égetéssel érhető el. A piac az EU ter ületén is kikényszerített más eljárásokat, biológiai, mechanikai előkezeléssel az említett követelmény teljesíthető, 100150 ezer lakosú régiónak is. Nagyvárosi égetők mellett ezt is preferálhatnánk és megvizsgálhatnánk.
